I love copy...?!

 

 

Egy utcai koldus "LV copy" táskával

 

Minden hamisítvány, a replikák világát éljük.
A márkás táskát, cipőt, órát, ruhát és sportruházatot, a kölnit, az ékszereket, még a telefonokat is mind-mind hamisítják.
De vajon mi az oka, hogy manapság ennyire nagy divat hamisítványt vásárolni?
Talán, mert a vágyott márkának őrült ára van, és mi mégis szeretnénk birtokolni, vagy, mert mindenki szeret olcsón jó cuccot vásárolni, netán jó móka kipróbálni: vajon ki ismeri fel a csalást? Valljuk be, sokunknak van hamis ruha, táska, ékszer a tulajdonában.
Tény, hogy a hamisítványok készítése hatalmas méretű iparág, amely réges-rég túlnőtte a valódi márkák éves árbevételét.
Nemrég elhűlve olvastam, hogy Honkongban olyan mértéket öltött a hamis táskák használata, mint nálunk annak idején a CORVIN Centrum Áruházas zacskók, amiket aztán mindenhol eldobáltak az utcákon. A cikk arról a környezetszennyezésről szólt Honkong városában, amelyet főleg a tengerparton elhagyott műanyag hamis táskák jelentenek és amely szerint a probléma már a tengert is veszélyezteti. Óriási gondot jelent ez a jelenség a városnak, a természet és környezetvédőknek. A cikk szerzője azért könyörgött, hogy legalább olyan táskákat vegyenek, amelyek vászonból vagy bőrből készülnek, mert az legalább lebomlik, ellentétben a rengeteg eldobált műanyag holmival. Honkongban olyan olcsók ezek a cikkek, hogy akár minden áldott nap másikat vehetnek a nők és a régit (mivel semmi értéke) azonnal el is dobják.
Őrület.
 
 
 
 A legtöbbet hamisított márka az egész világon a Louis Vuitton, amelynek például a monogramos „ALMA” táskáját, azaz a copy-ját megvásárolhatjuk mindenütt a földkerekségen fillérekért az utcai, vagy strandárusoktól. Ez a speciális bevonatú vászon, amiből ez a táska eredetileg készül, a hamisaknál általában műanyagból van és ugyanez a helyzet a bőröndökkel és egyéb LV monogramos hamisítványoknál is. Aki járt már esetleg Thaiföldön, vagy Isztambulban és megfogott vagy vásárolt ilyen darabokat, az tudja miről beszélek.
Nagyon hosszú ideig rendkívül silány minőségben gyártották a hamis táskákat. A kidolgozás amatőr, szedett-vedett és elnagyolt, a belső kiképzés pedig egyszerűen szörnyűséges volt. Aztán eltelt egy pár év és kinőtték magukat ezek a kizárólag hamisítványok gyártására szakosodott gyártók a ”táskafronton”. Mára szinte az összes márkát hamisítják, különféle árkategóriákban kínálják őket a minőség függvényében például az interneten, speciális, erre szakosodott webáruházakban. Lehet kapni Louis Vuitton táskát 30 $-ért, de ugyanezt kiváló minőségben 250-300$-ért is. Ezért az árért viszont tényleg minőségi ”copyt” lehet vásárolni: ” kiköpött mását” az eredetinek. Hasonló alapanyagból, kidolgozott belsővel, monogramos zipzárral, márkázott zacskóban és dobozban. Az eredeti LV monogramos Alma táska,(most maradjunk az első példánknál) 180 000Ft az Andrássy úti márkaüzletben, vagyis majdnem 1000$ a mai árfolyamon. A különbség tehát a legjobb minőségű hamisítvány esetében is kb.700$, azaz kb.120 000Ft.
Miért is csodálkozik akkor bárki, hogy annyi hamisítvány szaladgál az utcán, ebben a divatot és márkákat éhező világunkban..
 
                            
                                            LV Alma táska , egy "jó" copy
 
 
Pedig egy „ jó” hamisítvány áráért, azaz 40-80 ezer forintért, már szép, jó minőségű, kevésbé drága márkájú de igazi táskát vásárolhat bárki. Viszont a világmárkák olyan erős média nyomást fejtenek ki,hogy tényleg elhisszük nekik,hogy (mondjuk) Louis Vuitton nélkül nem élet az élet,...vagy nincs minőségi élet...,vagy nem vagyunk elég elegánsak. Ehhez jön még az ”odatartozás” illúziója és ezzel együtt a világban kialakult végtelen sznobizmus a márkák iránt. Hiszen a magazinok csupa híresség,popdíva,vagy filmsztár kezében láttatják ezeket a holmikat ,így aztán rengeteg utánzójuk akad.
 
            
 
Pár napja beszélgettem egy fiatalabb barátnőmmel, mondtam neki, hogy erről fogok írni legközelebb. Ő kivételesen az a nő, aki szakmailag vonzódik bizonyos márkákhoz, így nagyon sokat tud róluk. Azt mesélte, hogy ő annyira beleszeretett a Louis Vuitton –t körüllengő tradícióba és történetiségbe, hogy elhatározta, bármi áron szerez egy igazi darabot. Hosszasan spórolt, csak erre gyűjtött. Fontos volt neki, azt mondta, neki egész életére elég egy ilyen darab, s minél öregebb, annál patinásabb is egyben. Eszébe sem jutott hamisítványt vásárolni…!
 
 
De persze ellenpéldám is van..,ezt a történetet a nemrég még a budapesti Louis Vuitton üzletben dolgozó lánytól hallottam. Bement egy hölgy egy táskával,hogy ki szeretné cserélni valamilyen okból. Még számlát is mutatott hozzá, hogy Rómában vásárolták…stb,stb. Mivel a világmárkák bármelyikét akárhol a világon kicserélheted ha minőségi,vagy más probléma adódik vele, ez természetes. Nagyon jó hamisítvány volt, bár ahhoz azért mégsem elég jó, hogy az üzletben dolgozó jól képzett eladót megtévessze. A hölgy erőszakoskodott, így központilag ellenőrizték a számlát is, ami mint kiderült úgy szintén hamisítvány volt!!!
 
                                      
                                                                     CHANEL copy
 
 
 
 
                                     Bottega Veneta "jó" copy
 
Komoly újságok a világban újabban már arról is cikkeznek, hogy a márkák saját maguk hamisítják magukat,hogy így pótolják a kiesett bevételeiket. Pedig a hiba szerintem igazából tőlük indul. A márkás cipők piacán is ugyanez történik manapság.
 
              
       Christian Louboutin copy cipő (márkázott dobozban,zacskóval)
 
Az olyan cégek,akik a tradíció és a különleges kézzel gyártott minőség garanciáját ígérik és mondjuk 150 éve vannak a piacon,nem tudtak ellenállni a terjeszkedésnek és egyszer csak óriási mennyiségben kezdtek gyártani olyan piacokra,mint például az Amerikai Egyesült Államok. Ezért az ”olaszországi műhelyekben gyártott kézműves” termékek  végül sokszor készülnek  Ázsia valamely szegletében, hiszen árban és mennyiségben már így éri meg a gyártónak. Ezért aztán persze kikerültek az alapanyagok,a szabásminták és szép lassan a szaktudás is a bérmunkát végző országokba,ahol természetesen szinte azonnal beindult a hamisítása ezeknek a cikkeknek.
 
 
Igen ám, de a világméretű dömpinggyártás ellenére az árak mégis magasak maradtak a márkás termékeknél, pedig ilyen árakat a piacnak megfelelően csak a különleges, kevés példányszámban gyártott kézműves termékekért fizettük meg régebben. Ezekhez a termékekhez nem juthatott hozzá mindenki könnyedén. Persze volt ebben egy elítélhető elitizmus, de ez adta meg az értékét, mármint hogy egyedi terméket vásárolt valaki, egy akár meg is örökölhető ”műtárgyat”, mint egy festményt, vagy szobrot. Egy kézzel gyártott különleges minőséget. Generációk adták át egymásnak a családban az egyszer valamely családtag által megvásárolt márkás órát,vagy a különleges Tiffany vagy más neves ékszert, bundát,esetleg egyedi ruhákat, ékszertáskát, bármit ami minőség volt,ami érték maradt,vagy örökérvényűnek számított.
Szerintem ennek az érzésnek az illúziója tűnt el végleg az iparszerű gyártással, a márkák ilyen mértékű terjeszkedésével na és persze a hamisítással.
Nem állítom, hogy most nincs ilyen, vagy nem törekednek még ma is a márkák ezt a vonalat is fenntartani, de egyre kevesebb példa van erre sajnos.
 
                          
 
                                                  Hermés Birkin copy
 
Ha maradunk a táska példámnál, akkor egyedül a Hermés híres Birkin táskája tartotta magát sokáig, de már azt is olyan elképesztő minőségben hamisítják, hogy lassan nem is értem ki és miért fizeti meg még mindig azt a bizonyos 4 500 Euros kezdő árat, hogy feliratkozzon egy listára és esetleg egy év múlva megkapja majd az áhított táskát.
Na jó…, azért mégis értem persze!
Főleg, mióta egy olasz barátnőm két ilyen gyönyörű modellt örökölt nemrég a mamájától és azt írta nekem, hogy nagyon fog vigyázni rá, mert szeretné majd átadni a ma 9 éves kislányának is!
 
                                      
Jó hamisítvány, vagy rossz, mindenképpen hamis.
Ez csak illúzió, nincs értéke, nincs tradíció, mögötte. A ”baj” csak az, hogy így viszont nem is ér (még érzelmileg sem ) számunkra annyit, mintha az eredeti lenne a birtokunkban. Megunjuk, tönkremegy, eldobjuk és veszünk egy másik ”LV” monogramos táskát.
De egy egészen biztos, azt aztán senki nem fogja örökölni tőlünk..!
 
 
 
Néhány copy oldal a több ezerből a kiváncsiaknak:
 

http://www.ourpurseworld.com/

http://www.watch-replica.net/replica_watches_bvlgari.html

http://www.cnreplicas.com/H-1004000005361-1177.html

http://www.cnreplicas.com/Louis_Vuitton_Replica_Bags.html

http://www.ourpurseworld.com/tem/product_87.html

http://www.topbaghome.com/hermes-handbags-c-97.html

http://www.topbaghome.com/25cm-hermes-birkin-handbag-dark-gold-p-3512.html

http://www.phoenix-luxury.com/hermes-c-100.html

http://www.replicaestore.com/mo/index.html

Még telefon is:

http://www.replicamobile.com/

Órák:

http://www.glamourreplica.com/

ékszer:

http://www.tiffanyoutlet.com/

Tollak:

http://www.replica031.com/Replica_Pens/Mont_Blanc_Replica_Pens_1.html

 

 

 

Recently I found a major difference between a fake Birkin and an authentic Birkin. This difference has not been noted everywhere yet, so I think it might be worth mention. Check the photos below, can you spot any difference?

 
A Vanity Fair cikke a Hermes cégről:
 

            

            

 

 

     LV copy  táska,sapka,pénztárca...,bármi kapható.                

 

... egy igazi óriás Hermes Birkin, Katie Holmesnál!

          

 

                 

 

 

I love copy...?! bejegyzés elolvasása

Új őrület! Gumicsizma Chaneltől?

..azaz hogy kerül a (gumi)csizma az asztalra?

 

 

Én még emlékszem, mikor gyerekkoromban rám adták azt az undok kalucsnit (aki nem tudná, a cipőre ráhúzható gumicipő) esős, sáros időben…, hogy azt mennyire utáltam. Aztán mikor kicsit nagyobb lettem, akkor kaptam egy gumicsizmát ugyanerre a célra, de közelharcot vívtunk én és a nagyszüleim, amikor rám akarták adni. Ronda volt, ormótlan és merev, ráadásul hideg is. Alig tudtam benne járni. A nagyapám is hordta, a nagymamám is,a szüleim is és mindenki körülöttem. Az időjárás, a kerti munka miatti kényelmetlenség utálatos darabja…,így maradt meg az emlékezetemben a gumicsizma. Aztán teltek-múltak az évek és egyszer csak valakitől azt hallottam, hogy vásárolt Bécsben egy Chanel gumicsizmát.
Hogy MIT??? Kérdeztem elhűlve.
IGEN, jól hallottam, Chaneltől GUMICSIZMÁT!
Jellemző…,Lagerfeld kezdte ezt az őrületet is természetesen. A kísérletezés, a határok feszegetése mindig is az ő terepe volt.
 
Angliában,1817-ben kezdtek teljesen sima,díszítés nélküli magas szárú férficsizmákat gyártani, amikor a férfiak végérvényesen átpártoltak a térdnadrágról a hosszú nadrágra, mert az új nadrágot nem tudták ráhúzni a régi hessei tipusú csizmára(hessian boots) a szárán lévő díszítés miatt.
                       
Arthur Wellesley, az első Wellington herceg elsőként rendelt magának ilyet,vagyis olyan csizmát,amely teljesen sima és rá volt szabva a lábszárára,ezért az a név rajta ragadt és ezt a fazont a mai napig Wellington csizmának hívják. Az 1840-es években a férfidivat alapvető kelléke lett a korabeli Angliában. 1856-ban készült el az első gumiváltozat, mikor Amerikából megérkezett a gumi, mint új alapanyag. A Mr. Henry Lee Norris, amerikai vállalkozó által Angliában alapított új gyárat és céget Rubber Company néven jegyezték be, még ebben az évben.  A gumicsizma az angliai időjárásnak minden szempontból megfelelt. Mikor kitört az I.világháború, a hadsereg óriási lehetőséget látott az új csizmában. A lövészárkok, a háborús viszonyok elviselése könnyebbé vált a katonák számára, mivel nem ázott át. Több, mint egy milliót rendelt belőle a hadsereg. A divatos csizma hirtelen szükségszerűvé vált és ez történt a II.világháború idején is. A háború végére a Wellington csizma elképesztő népszerű lett a lakosság körében is. A nehéz életkörülmények és az időjárás viszontagságai miatt, mindenkinek megfelelt. Olcsó, kopás és időálló, így a munkásosztály számára elérhető és ideális. 1955-ben készül el az első, ma is eredetinek számító zöld Hunter Wellington márkanevet viselő gumicsizma.
                                     
 
A királynő is ebben vadászik és kertészkedik és ezzel végérvényesen elindul az emblematikus tárgyak népszerűségét mérő listán a csúcsok felé. Kultikus darabbá válik és ezt a gyártó egyre jobban ki is használja. A divat iránt érdeklődőknek több színben is elkezdik gyártani, majd évről évre újabb mintával bővül a választék. Ez a Hunter ma.
 
 
Erre már felfigyelt a divatipar is, majd a márkák, ebből is elsőként Karl Lagerfeld, így azután hamarosan megszületett az első CHANEL gumicsizma!
A legnépszerűbb mégis évek óta a Burberry kockás, mivel ráadásul a gumicsizma filozófiája illeszkedik is a márka kollekciójába. Azóta számtalan módon lett átgondolva, újratervezve, elképesztő mintákkal ellátva sok-sok márka és tervező által. Dior, Chloé, D&G, Donna Karan, Gucci, Armani, Marc Jacobs, Laura Ashley mind-mind piacra dobták saját Wellington átdolgozásukat… és most itt a legújabb kreáció, Jimmy Choo és a Hunter közös Wellington csizmája..!
Jó nézelődést és szebb időt mindenkinek!
 
 
Jimmy Choo &Hunter Wellington
 
 
HUNTER  Wellington csizmái
 
 
 
 
 
       

 

Burberry

  

 

 

Chanel

 

Chloé

 

Christian Dior

 

D&G

 

Emporio Armani

 

Donna Karan

Gucci

 

Laura Ashley

 

 

Marc Jacobs

Marni

...és a többiek

 

...és más őrültségek!

Új őrület! Gumicsizma Chaneltől? bejegyzés elolvasása

A cipő mint szenvedély

 

Ez az írás egy bővebb változata a Marie Claire 2010.februári számában ugyan ezzel a címmel leközölt cikkemnek.(40.oldal) Köszönet a Marie Claire-nek és külön köszönet Szűcs Petinek a baráti segítségért ,mint mindíg.   

              

Soha életemben nem hordtam magas sarkú cipőt. Egyszerűen nem tudok benne járni. Ez is valami az életben,amit "időben" kell megtanulni ::)) Két  magas sarkúm van, de csak olyan alkalmakra tudom felvenni, amikor le is ülhetek az este folyamán. Ennek ellenére őrülten vonzódom a cipőkhöz. Irigykedve nézem azokat, akik sikkesen és biztosan képesek a legmagasabb sarkakon is járni. Igaz, még a mostani divat ellenére is az a tapasztalatom, hogy ők vannak kevesebben. Nagyon sok nőt látni a divat eme, sokszor 15 cm-es oltárán szenvedni. A cipő mindenkit meghódít, legyen az nő, vagy férfi. Egy eltalált modell a legegyszerűbb ruhát is feldobja, egy igazi kézműves darab már messziről látszik. A ”cipőbolond”, ha belép egy cipőboltba, úgy érzi magát, mint a gyerekek a cukorkaboltban. A bőr illata, a színek, a formák, a sarkak és a dobozok… Igen, én még a cipősdobozokat is imádom. Izgalommal teli pillanat, amikor az eladó kihozza a méretem, és kinyitja a fenséges dobozt…

 

...egy Christian Louboutin csoda

 

Késő ősszel Frankfurtban voltam, ezért ott próbáltam beszerezni a téli csizmámat. Na, a csizma az nehéz ügy. A szára vagy feljön, vagy nem. Nekem inkább nem. Másnak ugyanaz viccesen bő. Megtalálni a megfelelő színt, stílust és fazont, ami nem mellesleg jó is rám, az maga a kálvária. Végigjártam az összes általam preferált márkát, néhányszor több, a szakmájában igen elhivatott és komolyan ”tréningezett” eladó is feladta a velem való foglalkozást. Igazi kedvencem a lovaglócsizma fazon. Az évek folyamán több örökérvényű darabra is szert tettem, de azért bárhol meglátok egy gyönyörűséget, azonnal megdobban a szívem.

A cipőszenvedély nem olcsó mulatság. Az igazán régi cipőkészítő mesterek mind Olaszországban találhatók. Nem ritka közöttük a 100-150 éves múlttal rendelkező családi vállalkozás. A tradíció, a kézimunka és a híres olasz tervezők munkájának kifogyhatatlan tárháza, egyszerűen ellenállhatatlan a számomra. Amikor Olaszországban vagyok, mindent felpróbálok, még azokat a cipőkölteményeket is, amikben biztosan nem tudnék soha egy lépést sem tenni. Fennkölt pillanat számomra egy-egy ilyen darabot kézbe venni és felhúzni a lábamra. Abban a pillanatban, amikor felcsúszik a lábfejeden, a szemed előtt alakul át a lábad formája is, mint a mesében, és úgy érzed, a tiéd a leggyönyörűbb láb a földkerekségen, de az egészen biztos, hogy mindenképpen vetekszel Carrie Bradshaw-val a Szex és New Yorkból. Nincs vastag térd és vastag boka, és nincs görbe, vagy oszlopláb, csak teljes áhítat és a gyönyörű CIPŐ. Szerintem ezért vásárolunk, mi nők, állandóan cipőket, ezért az élményért. Tudják ezt az olasz cipőkészítők is, nem beszélve a régi, nagy múltú műhelyekről. Aki szereti a cipőket, az általában kicsit tud is róluk. Legalábbis én szeretem a történetüket.

 
              
 
Amikor egyszer Rómában sétálgattunk, megláttam egy olyan kifinomult sportos eleganciával felöltözött nőt, amit mindig is csodáltam. A középlábszárig felhajtott farmerja alól egy gojzer varrott, cúgos, gyönyörű barna csizma látszott ki, amitől azonnal izgalomba jöttem. Na de most mi legyen? Hogyan tudjam meg, hogy hol vette? Kicsit tipródtam, de csak pár percig és közben persze követtem a hölgyet, majd legyűrve szégyenlősségemet, összeszedve összes olasz nyelvtudásomat és a tőlem telhető legudvariasabb módon megszólítottam. Nagyot nevetett a kérdésemen és ezt válaszolta: POLLINI…,certo!
Hát persze..., Pollini! Az 1800-as évek végén egy kis olasz faluban, San Mario Pascoliban két fivér cipőgyártásba kezdett.
Romero és Domenico Pollini „alkotásaiban” egyesült a kézművesek konzervatív precizitása és az előremutató divat iránti nyitottság. Ennek köszönhetően az unokák, Vittorio és Alberto már egy jól működő vállalkozást örököltek, amivel 1979-ben Monte-Carlón keresztül kiléptek a világpiacra. A bőráruk gyártásában és forgalmazásában világviszonylatban is vezető szerepet betöltő olasz cégnél Nicholas Kirkwoodot nevezték ki a cipő kollekciók design igazgatójának. Kirkwood új csapatot épített és más divattervezők is csatlakoztak a Pollini házhoz. Az ő feladatuk a kiegészítők és táskák megálmodása volt. Tehát a Pollini még mindig olasz vállalat, annak minden tradíciójával, de a vezető tervező már angol. Ez azonban csöppet sem szegte kedvem..,sőt! Amikor megláttam az üzletbe lépve a polcon az áhított modellt, nem sokat gondolkoztam, azonnal rámutattam és magabiztosan kértem egy 38-ast. Az eladó rám mosolygott és már hozta is. Mintha a lábamra öntötték volna. A kezemben tartva még szebb volt, mert a finom kidolgozás és a kényelmes belső, most mutatta meg igazán magát. Végül úgy fizettem ki, hogy aznap már le sem vettem.
 
    
 
    
 
 
 Pollini cipők
 
 
 
 
A másik nagy kedvencem Salvatore Ferragamo, ”az álmok cipésze”. Ő a világ leghíresebb cipőtervezője, minden fiatal tervező példaképe.
 
 
Salvatore Ferragamo Bonitoban született 1898-ban, egy kis faluban, dél Olaszországban, 14. gyermekként. Kilenc évesen kezdett el a nővéreinek cipőket készíteni és már akkor biztosan tudta, hogy véglegesen megtalálta a hivatását. Egy évig Nápolyban tanult cipészmesterséget és bár nyitott egy pici műhelyt szülei házában, de végül mégis emigrált Bostonba 1914-ben. Bátyja után ment, aki akkor már ott dolgozott egy cowboy csizmakészítő műhelyben. Később tovább állt Kaliforniába, Santa Barbarába, majd Hollywoodba, ahol megnyitott egy mérték utáni cipőkészítő műhelyt. Elképesztő kézügyessége, igényessége és stílusérzéke miatt, nemsokára hírességek lesznek a kuncsaftjai és elkezdett dolgozni a filmiparnak is. Azonban csak részben elégítette ki a virágzó üzlet és a hírnév. Mindig tanulni vágyott, megismerni az embert, többet akart tudni az anatómiáról, a járásról, a láb kényelmes fekvéséről. Tudta, hogy hosszú távon hiába szeretnek bele a hölgyek a cipőibe, ha azok esetleg kényelmetlenek. Tehát sikerei mellett, beiratkozott, a University of Southern Californiára, anatómiát tanulni. Az itt tanultak alapján létrehozott egy olyan, acélból készült talptartót, amely ekkortól kezdve minden cipőjébe beépítésre került. A tervező anyaghasználata más téren is nagyon eredeti volt, használta a kínai selymet, a brokátot, de még gobelin technikával készült anyagokat is. Az egyetem elvégzése után végül úgy dönt, hogy tizenhárom évvel az amerikai sikerek után 1927-ben mégis visszatér Olaszországba. Fontos volt számára az olasz életforma, az ottani inspiráció. Mikor Firenzében kinyitotta műhelyét a Via Mannelli-n, azonnal olyan hírességek rendeltek nála cipőket, mint Éva Peron, vagy Marilyn Monroe. Élete végéig kísérletezett. Különleges díszek, csattok és újszerű szabás jellemezte munkáit. Az olasz kreátornak köszönhetjük a tavaly is divatos parafából készül platform talpat, amely kellően erős, mégis könnyű. A szakma, mint látnokot tisztelte őt és munkái a mai napig adnak inspirációt az új tervezőknek is.1960-ban halt meg 62 éves korában. Halála után felesége, Wanda és hat gyermeke örökölte és vitte tovább a családi vállalkozást. Legidősebb lánya Fiamma, aki örökölte apja tehetségét és vezetőtervezője volt a cégnek, 1998-ban meghalt. Nevéhez fűződik a márka két legsikeresebb terméke a Vara cipő és a Gancino motívum megalkotása.
 
                              
 
Ferragamo mandzsetta gomb a gancino motívummal
 
1995-ben Firenzében múzeumot nyitottak Salvatore Ferragamo, a tervező munkáiból. Életrajza Az álmok cipésze címmel jelent meg. Valóban, a Ferragamo cipő egy megvalósult álom, már annak aki belebújik, vagy megvásárol egyet. Akármi is a divat, mindig készít lapos és kis sarkú, azaz nekem való modelleket is (Vara).
 
 
 
Ám ha valaki mégis magas sarkút keres, de nem túl rutinos ennek viselésében, neki is ezt a márkát ajánlanám. Soha nem fordulhat elő, hogy egy Ferragamo cipő kényelmetlen legyen és persze mindig időt álló.
Az a két magas sarkú cipőm, amit az elején említettem, mindkettő Ferragamo és kipróbáltan olyan felépítésű, amiben még én is tudok néhány biztonságos lépést tenni.
 
 
 
Bruno Magli, cipőm nincs. De sokszor és sok helyen felpróbáltam már különféle modelljeit. Nézegettem, kezembe fogtam, egyenlőre ismerkedünk.
Bruno Magli1936-ban alapította cégét, Olaszországban, Bolognaban két testvérével, Marinoval, aki a talpakat készítette és Mariával, aki a felsőrészekért volt felelős.
A társaság 1947-ben nyitotta meg első kiskereskedelmi üzletét és hatalmas növekedésen ment keresztül a következő több mint 60 évben, mégis megmaradt családi ellenőrzés alatt 2001-ig. Ekkor felvásárolta a vállalat felét egy luxemburgi befektetési alap, melynek tulajdonában van a Bulgari luxusmárka is. A vállalat mind a mai napig elkötelezett híve az olasz hagyományoknak és kézimunkának.
1996-ban az OJ Simpson per kapcsán, - amiben egy Bruno Magli cipő volt a vád egyik legfontosabb bizonyítéka- a márka elképesztő ismertségre tett szert az egész világon. Egyedül csak az amerikai piacon 50%-os bevétel növekedést eredményezett.  Bár a cégnek komoly gazdasági sikert hozott ez a kínos hírnév, ők mégsem örültek igazán, ami érthető egy ilyen régi, konzervatív értékeiről híres gyártónál. A perben elhíresült cipőmodellt a család végül kivette a gyártásból, ezért a megmaradt néhány pár csak gyűjtők és persze OJ Simpson birtokában maradt meg:)).
Az elegáns, jó értelemben vett konzervatív cipőkre mindig szükség lesz. A business look elengedhetetlen része, de a hétköznapi viselet legegyszerűbb és legnemesebb darabjai ”ők”. Nem véletlen, hogy a cég híres ügyfelei közt van többek között Erzsébet angol királynő és Hillary Clinton is.
 
 
Bruno Magli Rouge cipő
 
 
Az a.testoni márkát akkor fedeztem fel, amikor a férjem egyszer haza érkezvén egy üzleti útról, lepakolta a cuccait. Külön rakott egy hatalmas zacskót és csillogó szemmel közölte velem, hogy vett magának egy a.testoni cipőt! Már megszoktam és tudom,hogy nagyon igényes a cipőkre, így elég sok szép és finom férficipőt láttam már közelről,hirtelen nem tudtam mitől kéne ezt a különös áhítatot éreznem amit az arcán látok. Aztán a kezembe vettem és akkor mégis utolért ez az érzés.
Mikor megláttam a cipőbelsőt elgyengültem...
Ez a bolognai konstrukció, amiben kecskebőr a bélés és kézzel van hozzá varrva a felsőrészhez, úgy terül rá a lábra, mint egy kesztyű. Az oroszlános címke viszont úgy van elhelyezve a talpban, hogy ember mehet az űrbe, mégsem lehet megérteni, hogy hogyan varrták oda. Oxford a neve a fekete csoda stílusának, amit a kezemben tartottam. Mint megtudtam létezik egy másik, a norvég konstrukció, ami mindig egy úgynevezett láncfűzésnek nevezett kézi varrással készül. Ez egyébként az ősi hegyi bakancsok készítésének technikája, ami a legmostohább időjárási körülményeknek is ellenáll. Az a.testoni cipőkön megtalálható néhány olyan varrási trükk, ami kizárólag csak rájuk jellemző.
Alapítója, Amedeo Testoni 1905-ben született Bolognában és már kamasz korában a cipőkészítés érdekelte. Végigjárta a környék és Bologna összes rangos műhelyét és elsajátította a cipőkészítés művészetét a legmagasabb fokon. Álma a legszebb és legjobb férficipő készítése egész Olaszországban és a legrangosabb férficipő üzlet létrehozása a világon. Ezért 1929-ben megalapította, a.testoni nevű céget. Álma végül teljesült, minden a.testoni cipő egy mestermű. Páratlan rugalmasság, kézi munka, a legfinomabb bőr és szövet jellemzi mind a mai napig. A 80-as évek óta gyönyörű női kollekciót, cipőket és luxus kiegészítőket is készítenek.
 
 
Az a.testoni egyedülálló és a világ legigényesebb ügyfeleinek gyártója.
 
Mikor a férjem legközelebb megérkezett egy hasonló útról, már messziről kiszúrtam a jellegzetes zacskót....szerencsés vagyok,én is kaptam egy a.testonit!
a.testoni szandál
 
 
 
 
A Gucci  név évek óta újból virágzik és ennek bizony Tom Ford,a márka vezető tervezője az oka. Aki él és mozog és ad magára, az Guccit hord::)).(kis túlzással persze) és így volt ez már a hatvanas években is.  A ”divatbolondok” imádják és ha máshogy nem, legalább egy GG monogramos öv, biztosan ott díszeleg a farmerjukon. Olyan státuszszimbólum, mint egy drága autó,ez a márka pont erre lett kitalálva. A luxus jelképe, ami látszik is. Fiatalos, erotikus, lendületes. Gyönyörű cipői sajnos nem nekem valók, nagyon magas sarkúak, de persze néha titokban én is besétálok és felpróbálok egy leheletnyi pántos szandált, vagy kövekkel díszített alkalmi cipőt.
  
 
A család története egy valódi krimi. A média egyfolytában évekig tudósított botrányaikról.
                     
Pedig kezdetben minden jól indult… Guccio Gucci Firenzében született,1881-ben. 1898-ban az akkor tizenhét éves fiú, Londonba indult szerencsét próbálni, ám kezdetben csak londinerként alkalmazták a Savoy Hotelben. Miközben a vendégek súlyos bőröndjeit cipelte felfigyelt arra, hogy a gazdagoknak semmi nem lehet elég drága, ami szép és elegáns. A minőségért bármennyit hajlandók költeni. Ezen felbuzdulva 1923-ban egy firenzei mellékutcában nyitotta meg első üzletét, ahol kezdetben nyeregtáskákat készített. Gucci álma az volt, hogy több generáción átívelő cégbirodalmat hozzon létre. A kombináció, hogy a hiányzó alapanyagot vászonnal pótolja az 1930-as évek bőrhiánya miatt alakult ki, ami végül a védjegyévé vált.
 
                  
 
Megnősül és hat gyermeke született. A családi vállalkozásban varrónő felesége, Aida Callavelli, valamint öt fiúk és egy lányuk is keményen kivették a részüket a munkából. Az 1940-es években fia, Aldo ötlete nyomán a híres GG, vagyis apja monogramja rákerült az általuk gyártott táskákra. Az akkor még ismeretlen marketingfogás bombaként robbant.
A Gucci táska igazi luxuscikké vált.
 
A cég mottója : ”Az árat elfelejtik, de a minőségre emlékeznek.”
 
                  
 
A vállalat 1952-ben az Egyesült Államokat vette célba. A két Gucci fiú, Aldo és Rodolfo az idősödő és betegeskedő apa tudta nélkül üzletet nyitott Manhattan legelegánsabb utcájában, a híres New York-i Ötödik Sugárúton. Ám rá egy évre,1953-ban Guccio Gucci 72 évesen meghal, és a családi vállalatot fiaira hagyta. A következő hetven év a két báty és családjaik háborúskodásának jegyében telt, miközben a Gucci vállalat, köszönhetően Aldo üzleti tehetségének és vezetői képességének, nemzetközi birodalommá nőtt. A hatvanas évekre a Gucci státusz-szimbólummá válik. Akinek nincs Gucci cipője vagy táskája, az nem is számít a sztárvilágban. Gina Lollobrigida, Sophia Loren, Liz Taylor és Jacky Kennedy is Guccit hordanak. Az 1980-as évek elejére a Gucci cég az egyik legnagyobb név a divatszakmában. A két testvér, Aldo és Rodolfo Gucci arról álmodik, hogy a fiaik kormányozzák tovább az óriásra nőtt vállalatot. De 1983-ban Rodolfo Gucci meghal, és elkezdődik a családi háború, a ”Gucci Saga”.
 
A Gucci család (balról)Giorgio,Maurizio,Roberto,Aldo,Alessandro,Paolo,Elisabetta,Patrizia,Guccio,Rodolfo
1987-ben Maurizio, Rodolfo fia úgy dönt, hogy a Gucci, amely a múltban táskáiról, öveiről és egyéb kiegészítőiről volt híres, megjelenik a kifutókon. 1993-ra a Gucci a kifutók világát is meghódítja, az új vezető tervezővel, Tom Forddal az élén.
A háttérben zajló családi viszálykodásra Maurizio meggyilkolása tesz pontot. Mint később kiderült, Mauriziót saját felesége ölette meg. A Gucci dinasztia fényes évtizedeiről készít filmet a Fox 2000 stúdió. A család drámájáról szóló film rendezője, Ridley Scott állítólag már tárgyalt Angelina Jolie-val arról, hogy ő játssza az egyik főszerepet. A színésznő a hírhedt femme fatale, Patrizia Reggiano bőrébe bújik,míg Maurizio Gucci szerepében,Russell Crowe!
Patrizia és Maurizio Gucci
Patrizia Guccit letartóztatják..
A családi viszály nem tett jót a Gucciknak, szép lassan kiperelték egymást az évi húsz millió dollár hasznot hozó cégből. A valamikori családi vállalkozás igazgatótanácsában ma már nem ül egyetlen Gucci sem. A márka viszont él és virul és az erotikus elegancia elsőszámú nagykövete.
 
 
 
 PRADA, amit imádni kell. Van Prada szandálom, cipőm és csizmám is, nagyon közel áll a stílusomhoz és az egyik abszolút kedvencem. Pradat viselni egyet jelent a minőséggel és a nőiességgel. Meg egy csipetnyi lázadással, a konvenciók, az egyszerűség és a mindennaposság ellen... Már ahogy ezt leírtam, az is jó…! Mint ahogy Pradaban járni is jó. Valószínűleg az sem véletlen, hogy a Prada a legtöbbet hamisított márka. 
                
 
Mára a divat egyik legbefolyásosabb asszonya Miuccia Prada. Tervez és diktál, bevétele meghaladja az évi egymilliárd fontot és még nincs húsz éve, hogy berobbant a divat diktátorai közé…Miuccia Prada nem is tervezőnek készült. Politológiát tanult, és aktív politizálásba kezdett. Ahogy ő mondja, egyszerűen csak megtörtént vele, hogy tervezni kezdett, mint ahogyan egyszer csak elérte a siker. De, hogy mi lenne a titka, arról fogalma sincs…
A Prada-ház története 1913-ba nyúlik vissza, akkor alapították a Prada testvérek.Egyikőjük dédunokája Miuccia, aki 1978-ban szállt be a családi vállalkozásba, amely addig inkább csak bőrdíszművel foglalkozott.
Alig tíz év után, 1989-ben mutatták be az első, általa tervezett gyűjteményt, az őszi-téli időre. Ezt követte a Miu Miu vonal 1992-es bemutatkozása, amely nevét Miuccia becenevéből kapta.1993-ban megnyerte az Amerikai Divattervezők Nagydíját.
A Prada azóta fogalom. Miuccia kitűnő üzletasszonynak bizonyult.1990-ben megszerezte a végnapjait élő Fendi-t, és részesedést szerzett a Loius Vuitton-ban is…
 
                  
 
Prada cipő
 
 
...és most végre lássuk be, az olaszokon kívül is van még cipőtervezés,sőt igazi ÓRIÁSOK ők!
 
 
Manolo Blahnik
 
 
"A lábujjak dekoltázsának titka nagyon fontos része egy cipő szexualitásának. Mindig csak az első két hajlatot kell megmutatni" - nyilatkozta a cipők királya, akinek bármennyire is hihetetlen, de csupán egy butikja van Londonban és egy New Yorkban.
 
                       
                     
Tehát mit tegyünk..., Manolot vásárolni Budapesten nem lehet. Még a legelszántabbaknak is legalább Londonig kell repülni érte. Amióta vetítette a TV és a mozik a Szex & New York sorozatot ill. filmet, már itthon is látni elvétve Manolot a lábakon. Na, nem sokat…, mert az ára igencsak borsos, de azért látni.
New Yorkból érkezett meg nemrég egy barátnőm egy ilyen csodával. Összegyűltünk páran, mert kellő rangot szerettünk volna adni annak az eseménynek, hogy kezünkbe vehetünk egy MANOLO-t::))!
Őszintén szólva ez az egyetlen cipő, amit nem tudtam sehol máshol felpróbálni, mert valamiért már jó néhány éve nem jártam az említett két városban. Mikor a doboz fölé hajoltunk, mindannyian elnevettük magunkat. Milyen őrültség a divatnak így ”bedőlni”!
Mikor kivettük a dobozból és négyen egyszerre próbáltuk a leheletnyi piros pántos szandált, végképp fulladozni kezdtünk. Viccesek voltunk tényleg. Mindenki harisnyában… és volt, aki egy fél párban botladozva.., mint a gyerekek abban a bizonyos cukorka boltban… Hát ezt tette velünk egy Manolo.
 
                      
 
Manolo Blahnik 1942. november 28-án született a Kanári-szigeteken. Cseh származású apjának és spanyol anyjának banánültetvénye volt a szigeten. A család gyakran utazott Madridba és Párizsba, ahol apja és anyja szabókat és butikokat látogattak. A kis Manolo nagy élvezetet talált abban, hogy az anyja által előfizetett divatmagazinokat nézegette, a cipőkészítésben pedig korai leckéket kapott akkor, amikor figyelte anyját, hogyan készít szalagok és csipke segítségével saját cipőt magának.
Manolót szülei a genfi egyetemre küldték, hogy ott politológiát és jogot tanuljon, de gyorsan megunta és váltott.1965-ben Párizsban elkezdte művészeti és díszlettervezői tanulmányait. Öt évvel később Londonba költözött, ahol először egy butikban dolgozott, majd később a The Sunday Timesnak készített fotókat.
1971-ben New Yorkban az amerikai Vogue akkori főszerkesztőjének, Diana Vreelandnek megmutatta rajzait és díszletterveit, aki arra biztatta, tervezzen cipőket. Blahnik Londonba visszatérve megfogadta a tanácsot és cipőket kezdett el tervezni, amivel aztán megalapozta a jövőjét. Először a Zapata nevű férficipőket árusító butik számára tervezett, később már több neves divattervezőnek készített a bemutatóikhoz cipőket. 1973-ban kétezer fontnyi kölcsönből megvásárolta a Zapatát és nővérével megnyitotta első üzletét.
1978-ban tört be az amerikai piacra, amikor megalkotta cipőkollekcióját a Bloomingdale's áruház számára. A következő évben nyitotta meg a Madison Avenue-n saját butikját. Végül a Szex és New York című nagy sikerű sorozat tette fel az i-re a pontot és hozta meg a világhírt. Diana hercegnő és Madonna is Manolo cipőbe bújt és a popdíva híres mondása, miszerint a Manolo cipők „tovább tartanak, mint a szex”, még híresebbé tette. A mai napig vannak olyan fanatikus rajongók, akik előre és látatlanba  rendelnek a következő kollekcióiból. 1999-ben, első cipőtervezőként megkapta az Ezüst cipő díjat, 2003-ban pedig a londoni Design Múzeumban nyílt kiállítás munkásságából.
 

Manolo cipő csoda..

 

Manolo híressé vált Zebra cipellője...

 

Jimmy Choo, a kínai cipőtervező 1961-ben született egy cipőkészítő családba,Kínában. Az iskola mellett a családi vállalkozásban dolgozott, első cipőjét tizenegy évesen készítette. Londonba ment egyetemre és 1983-ban szerzett diplomát a London Collage of Fashion-ön. Az egyetem alatt dolgozott egy étteremben és egy cipőgyárban is. 1984-ben az általa készített cipőket a Lucky Shoes márkanév alatt kezdte árulni, csak később váltotta fel, saját,jól csengő nevével.
1986-ban nyitotta meg első műhelyét és gyors sikereket ért el.1988-ban a divat bibliájának számító Vogue, nyolc teljes oldalon dolgozta fel akkori kollekcióját. Diana walesi hercegnő is rajongott a tervező kreációiért és igazi pártfogója lett Jimmy Choo-nak.
 
1999-ben elnyerte a British Fashion Council az Év kiegészítő tervezője díját. Természetesen felpróbáltam már néhány modellt a különböző városokban és üzletekben, mert a kíváncsiság az kíváncsiság. A J,Coo cipő azonnal elragadja az ember képzeletét, mert színes, játékos, nőies és nagyon kreatív, egyszóval imádni való… de egyenlőre én és Jimmy Choo ebben maradtunk.
 
 
 
Jimmy Choo cipői
 
 
        
Christian Louboutin
cipőit nem lehet NEM fölismerni!
 
A francia cipőtervező zseni 1963-ban született, Párizsban. A legenda szerint egész tinédzser korában cipőket rajzolt, már akkor szenvedélyévé vált a tervezés. 1979-ben, mikor meglátott egy múzeumi feliratot, ami a hölgyeket arra figyelmeztette, hogy óvatosan lépjenek a parkettára a tűsarkakkal, mert az felsérti a padlót, forradalmi ötlete támadt,az ék alakú sarok! Kezdetben a nagy divatházaknak dolgozott, tervezett például a Chanelnek és Yves Saint Laurent-nak is. 1991-ben nyitotta meg első saját nevével jelzett üzletét Párizsban, s két évre rá, 1993-ban New Yorkban. A márka 2003-ban táskavonallal is bővült.
                                   
Amikor Christian Louboutin cipőt keresünk bárhol a világon, ha másról nem is::)), akkor piros lakk talpairól, ami az évek alatt védjegyévé vált, azonnal felismerhetjük. Ennyire költőien nőies, szoborszerű és műalkotásként kezelt cipőket nem készít senki más a földkerekségen innen és túl. És én pont így is kezelem őket. Mindenhol és minden módon bámulom és simogatom, de belebújni még sosem mertem.
 
                        
 
Érdekesség:
 
Pezsgőt női magassarkú cipőből fogyasztani a 19. századi Franciaországban vált divattá. A luxus és a dekadencia speciális jelképe,rituálé lett és ezért is választotta pezsgős szettjének a La Rituel nevet a Piper Heidsieck és a Christian Louboutin. Egyedülálló, elegáns - és nem utolsósorban higiénikus - megoldást kínál az évszázados rituálé kedvelőinek a Piper Heidsieck pezsgőház és a Christian Louboutin divatház. A Le Rituel Box Set egy üveg champagne-t tartalmaz, pohár helyett pedig egy női üvegcipőből fogyaszthatjuk el a kiváló minőségű italt. A tökéletes illúzióról Louboutin design-ja gondoskodik.
 
 
 
Az új prémium suszterek:
 
 
Nicholas Kirkwood, a cipőtervezők elit klubjának új királya 2005-ben mutatta be első kollekcióját, amivel rögtön kivívta az olasz és az amerikai Vogue tiszteletét. Saját elmondása szerint alkotásai mindig nőiesek, bár előfordul, hogy nem funkcionálisak.. Alkotásait az újszerű, geometriai formák, a legmagasabb sarkak, egyedülálló anyagok és a ferde platformtalp jellemzik.
Első önálló kollekcióját 2005-ben tervezte. Cipői műalkotások, melyek szuper nőiesek, kivételesen különlegesek és persze őrült drágák.A Londonban született cipő designer még csak 28 éves, de már most úgy emlegetik, mint a következő Louboutin-t. Jelenleg ő a Pollini márka kreatív igazgatója.
A világon rengeteg híresség viseli cipőit, leghíresebb imádói az Olsen ikrek.
 
 
 
 
Tabitha Simmons a 38 éves brit születésű, New Yorkban élő stylist, aki divat szerkesztője többek között a New Yorki Vogue és a V magazinnak is. Miután hosszú éveket töltött el a divatszakmában, gondolt egyet és megtervezte első önálló cipőkollekcióját, aminek alapgondolata a ”kényelmes” magas sarkú cipő megalkotása volt!
Kollekcióit kézműves olasz műhelyek készítik, különlegesen finom belső kidolgozással. Rojtos velúr bakancsok, pántos-csatos tűsarkúak és az idén divatos térden felül érő csizma mind megtalálható a kollekcióban.
 
 
Támogatói között tudhatjuk a Vanity Fair nagyhatalmú divatigazgatóját, Elizabeth Saltzman Walker-t,Kate Moss és Karen Elson szupermodelleket és persze sokat segít a befolyásos divatfotós férj, McDean Craig személye is.
 
 
 
 
Hogyan válasszunk cipőt?(fontos!)
 
Vásárolni jó. Mit jó,… szuper! Nincs annál édesebb időtöltés, mint vásárolni, nézegetni, próbálgatni…, álmodozni. Ez minden nőt kikapcsol, kényeztet.
A cipőbolondéria különösen jó szórakozás. Amikor elindulok cipőt venni, több szempontot is figyelembe veszek. Elsőként, hogy mire van szükségem. Néha ugyanis megcsal a memóriám, amikor meglátok valami szépet és hajlamos vagyok elfelejteni, hogy hasonlóm már van a szekrényben. Ugye ismerős..? Aztán persze nem mindegy mennyi pénzt szánhatok rá éppen. Mindez erősen befolyásolja, hogy hová is induljak keresgélni. Amikor rátalálok valamire, ami tetszik, jön a többi már sokkal fontosabb szempont,amit szerintem érdemes végig gondolni nektek is..! Például, hogy milyen magas vagy és milyen alakú a lábad.Ha magas, akkor nem ajánlott az esti bulira 15cm-es sarkokkal betipegni, mert nem lesz pasi, aki melléd merjen állni::)) Ha igazán jó lábad van,akkor könnyű dolgod van, de ha mégsem, akkor a cipő fazonja és sarka nagyon fontossá válik. Azt, hogy milyen sarkú cipőt veszel, ne csak attól tedd függővé, hogy mit láttál a divatlapban, hanem, hogy az adott cipőt mire fogod használni, hová akarod hordani és tudsz e benne járni. Hivatalba, irodába nem valók a nagyon magas sarkak! Az sem szép, ha az amúgy egész véletlenül nem tökéletes formájú lábad túlságosan kihangsúlyozza a cipő. Ezért fontos a harisnya és annak színe is. Vastag lábúaknak ajánlom télen a kicsit vastagabb fekete harisnyát, mert vékonyít és csodát tesz a lábbal! Amikor nadrághoz keresel csizmát, akkor viszont vedd fel a legvastagabb farmerodat, mert ha az belefér a csizmaszárba, akkor a vékonyabb is menni fog. Viszont soha ne vegyél olyan csizmát, ami túlságosan bő a lábszáradon, mert úgy fogsz kinézni, mint aki két számmal nagyobbat örökölt a nővérétől. Fontosak az arányaid, kritikusan nézd meg a tükörben, hogy igazán jó fazont választottál, vagy vidd magaddal azt a barátnődet, akinek tényleg hiszel. Ha túl nagy a lábad mérete, ne vegyél mindenáron hosszított hegyes orrú cipőt. Válassz lekerekített,vagy klasszikus orrút. Soha de soha ne vegyél fel hegyes orrú magasított cipőt,vagy kiscsizmát háromnegyedes nadrággal..,kérlek! Viszont légy kreatív és bátor, egy különleges darab mindig meghálálja magát. Ne hallgass azokra, akik azt mondják, hogy csak együtt vehetsz cipőt és táskát, mert úgy illik. Ez ebben a szigorú formában már nem igaz. Elég, ha stílusában és színeiben passzol.
Válassz lehetőség szerint jó minőségű cipőt, és persze ha lehetséges próbáld ki valamelyik cipőtervező zseni által megálmodott modellt.
 
 
Bruno Magli:
 



 
 Christian Louboutin:
 
                       
 
 
                        
                  
 
 
Salvatore Ferragamo:
 
 
 

 

Jimmy Choo:

 

Manolo Blahnik:

  

                

               

 

Nicholas Kirkwood:

                        

            

....,mind-mind egy műalkotás!

 

A cipő mint szenvedély bejegyzés elolvasása

Hó,hó és hó!

Napok óta esik a hó. Vagy így vagy úgy,de alig tudok kimozdulni itthonról. Gyönyörű a kert,mint egy mesevilág. Szeretnék ilyenkor a hegyekben lenni,forralt bort iszogatni,a csodálatos hófedte tájat bámulni és este egy kandallónál üldögélni. A romantika helyett viszont itt ragadtam a városban,így hát körülnéztem a nagyvilágban,mi történik a pazar síparadicsomokban,és általában a divat világában,ha esik a HÓ…

 

 

 

 

Elie Saab  és                                     Gianfranco Ferre

John Galliano 2009  (jégkirálynő)

 

 

        

Ralph Lauren             és                            D&G

 

A bátrabbaknak...!

 

D&G bundák,2009

 

ASPEN,2009 december,ASPEN,LV kirakat

 

 

 

Killtec LIVARDA dzseki   http://www.killtec.de

Killtec dzseki

 

Abercrombie dzseki

 

Abercrombie dzseki

 

Versace táska

 

 

Tecnica hótaposók

http://www.tecnicausa.com

 

Rick Owens bakancs

 

Hunter csizmák

 

 

Burberry HÓEMBER,Aspen,2009.tél

 

Aspen Fashion Week 2009,Valentino,(a róla egy éven át forgatott dokumentumfilm) a The Last Emperor vetítése után dedikál!

A FILM FANTASZTIKUS! Aki megtudja szerezni,feltétlenül nézze meg!

 

Az idén újra megrendezik a tavaly elsőként debütáló,Aspen Fashion Week-et, 2010.március 14-19.között. A program sokrétű,aki olvasni szeretne róla,vagy belépőt váltani valamelyik divatbemutatóra,az keresse fel a hivatalos weboldalukat:

http://www.aspenfashionweek.com

 

Nina Ricci

Chloe

A.Lange Sohne télre...:::))

...és ő...,azokra a szomorú téli estékre..!(emlékezz...,na,ki a nők legjobb barátja?..)

Hó,hó és hó! bejegyzés elolvasása

Piros pezsgő,rózsaszín mámor...

 

Én mégsem tőle szédülök meg csak magától
Szeme színétől szava dallamától
Tekintetétől minden mozdulatától.

Piros pezsgő, minden oly könnyű
Magától elbúcsúzni lesz csak egyszer szörnyű
De hagyjuk holnapra a holnap bánatát
És ma táncoljuk át az éjszakát.

 

Szenes Iván-Dobos A.

 

(ezt a dalt hoztam nektek a Füzi bárból...,személyesen Füzi úrtól 2009 utolsó perceiből!  Aki nem járt még soha ott, az személyes véleményem szerint nem sokat tud az életről és éppen ezért ha teheti ,feltétlenül keresse fel a közeljövőben..!)

 
...és kis Karácsony NAGY Karácsony…
 Család,barátok,evés-ivás,jövés-menés…,bulik,+3 kiló!
.
Úgy szeptember vége felé kezdtem arra gondolni,hogy mindjárt itt van a Karácsony. Aztán itt is lett ,sőt azonnal utána a Szilveszter, most meg már itt van ez a 2010-es újév. Nem tudom eldönteni, hogy jó e ez Nekem. Egy újabb Újév! Még éppen csakhogy beleszoktam a 2009-be. Miért van az, hogy az ember életében egyszer csak minden úgy felgyorsul? Én mindenesetre innentől kezdve ilyenkor már csak a tavaszt várom, másra sem tudok gondolni, mint egy kis melengető napsütésre...!
 
Ti milyen karácsonyi ajándékokat kaptatok? Remélem mindenki azt, amire vágyott.
Összegyűjtöttem néhány „luxus ajándékot".., amit csak EMBER egyáltalán ki tud találni…!
 
BUÉK!
 
 
3d webkamera,a hozzá való szemüveggel
 
 
 
 
 
A világ legnagyobb könyve...
 
 
 
 
Elektromos kutyasétáltató lusta gazdiknak..
(kutyafutógép)
 
 
 
Síszimulátor:::))) hó és hideg rettegőknek..
 
 
 
 
Miért sír a gyerek?
"gyerekbőgéserősségmérő"..,analizáló!!!
 
 
 
 
 
 
Csokoládé imádóknak,CSOKIegér!!!!
 
 
 
 
 
Nincs kandallód,vagy akváriumod????
Viccelsz, no problem....,hallgasd lemezen és gondold oda,hogy csobog a csobogó és ropog a tűz...!
 
 
 
Designer extra luxus cicakabin...,nyáuuuu!
 
 
 
 

Otthoni pedikűrözéshez mini SPA

http://www.skymall.com/shopping/detail.htm?pid=102827640&pnr=W22&cm_mmc=ls-_-affiliate-_-Catalog-_-102827640&pnr=W22&siteID=zgmC70XXLTQ-QPqn6PyEx80eEWlMNljf_A

 

Egy percre sem szeretnéd ha efelejtene a feleséged,férjed,partnered...,ha kilépsz a lakásból? Akarsz teljességgel az idegeire menni::))))???

A megoldás video üzenet a hűtőn! http://www.iwantoneofthose.com/digital-video-memo/index.html

 

Madárcsicsergéses Jó reggelt mindenkinek!

http://www.perpetualkid.com/early-bird-alarm-clock.aspx

 

 

Óriás kalózhajó piciny gyermekednek..,2 méteres távirányítható Titanic nevű kis játékszer, az RMS Titanic abban a családban lesz igazán sikeres ajándék, ahol egy hatalmas saját medence is rendelkezésre áll a 2500 dolláros (463 ezer forintos) játékszer úsztatására.

http://www.deluxe.hu/cikk/20091209/karacsonyi-ajandek-otletek-gyerekeknek

 

Őrült állatbarátoknak tappancs só-bors szóró!

http://www.perpetualkid.com/paws-salt-and-pepper.aspx

plüssMACI TV

HannSpree

 

Kinyitható (erre mondják,hogy nagyon praktikus::))) design gömb íróasztal

http://www.perpetualkid.com/paws-salt-and-pepper.aspx

 

Akik szeretnek előre tervezni (mint pld.én...),a következő 50 év naptára!

http://www.random-good-stuff.com/2009/12/02/cool-christmas-gift-ideas-the-mega-guide/

 

 

Fogyókúrázó családtagjaink fegyelmezetlensége érdekében..,fridzsiderszéf::))

http://www.perpetualkid.com/fridge-locker.aspx

 

Nem szereti a gombokat?Csak a helyet foglalja? Itt a lézer tasztatúra! Ezek a kínaiak...?!....Pont mint a japánok.

http://www.chinavasion.com/product_info.php/pName/laserkey-projection-keyboard-with-bluetooth/

 

itt a vége...

Piros pezsgő,rózsaszín mámor... bejegyzés elolvasása

Végy egy fehér blúzt...!

 

(kapkodás ellen..)
 
 
 
 
Azonnal indulnod kell. Kétségbe esve állsz a szekrény előtt és már a ház előtt vár a TAXI. Ismerős helyzet?
Én állandóan ezt csinálom. Késve érek haza, még a kutyát is le kell vinnem, közben folyamatosan szól a telefon…, a zuhany alatt állva próbálom kitalálni, hogy mit is rángathatnék elő a szekrényből a leggyorsabban. Most, hogy jönnek az ünnepek és vele az összes karácsonyi céges buli, még sűrűbb lett a program.
 
A héten minden este voltam valahol és bár kezdek fáradni, a hétvége és a jövő hét is ilyen lesz. Ma este barátok, holnap üzleti koccintás és vacsora, vasárnap család, hétfő divatbemutató, kedden egy barátom filmbemutatója (vagy MC est), szerdán céges buli, csütörtökön borvacsora, pénteken a barátnőim, hétvégén a ”gyerek” szülinapja és család,…huhh, szuper!
 
Nincs időd gondolkozni, kitalálni, de szeretnél csinos lenni, összeszedett és jó benyomást kelteni?
Mi jut eszedbe elsőre?
Nekem rögtön a fehér blúz. Nagyon kevés nő van, akinek nem áll jól, vagy nem érzi jól magát benne. Estére elegánsan, vagy napközben egy farmerral, mindig megoldás.
 
A recept tehát egyszerű!
Végy fel egy fehér blúzt...és hozzá kedved szerint bármit!
 
Egy kedves olvasóm, azt kérdezte tőlem levélben, hogy itt a blogon a rólam készült fotón, mi az a különleges felső, ami rajtam van és megírnám e, hogy hol és mennyiért vásároltam. Nagyon vicces levelet küldött, mikor azt válaszoltam, hogy az egy teljesen egyszerű fehér blúz, amire éppen akkor rávettem egy rövid ujjú jópofa fekete felsőt és amúgy ”CHANELesen” hozzá, gyöngyöt és gyöngyös bizsukat. Ennyi. Mindkettőt és a gyöngyöt, bizsukat is évekkel ezelőtt vásároltam és még sokáig meglesznek biztosan, mert külön-külön is szeretem őket. Egyébként személyes kedvencem Anne Fontaine blúzai,ami sajnos még itthon nem kapható,de ha kedvetek van,nézegessétek:http://www.annefontaine.com
Hát igen, még mindig igaz az az egyszerű tétel, hogy néhány igazán eltalált és jól variálható darab, ami passzol a testalkatodhoz az pont elegendő és biztosan mindig csinos. Felesleges az öltözködést úgy tekinteni, mint egy permanens vásárlást, amit általában csak a tehetősek tudnak megengedni maguknak!
Ha alapdarabokat vásárolsz, sosem kerülsz bajba és a variálhatóság sem kérdés többé. Elég, ha a kreativitásod a kiegészítőkben éled ki.
Ehhez viszont szükség van egy két jó minőségű és különféle szabású fehér blúzra. Ebben hál’ istennek nincs hiány, a városban rengeteg helyen találsz szép blúzt, vagy női inget megfizethető áron. Ezt aztán felveheted sok féle szabású és stílusú farmerral, elegáns szoknyával, nadrággal, lapos vagy magas sarkú cipővel és variálhatod különböző stílusú kiegészítőkkel. (bizsu, sál, bármi…)
 
 
NYUGI!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
 
 
        
 
          
 
             
 
Végy egy fehér blúzt...! bejegyzés elolvasása

Grace Kelly itt sétál közöttünk...

                                                     

Ma találkozni indultam egy barátnőmmel délelőtt. Kicsit kávézni, dumcsizni. Nyár óta nem beszélgettünk. Jól szituált, éppen csak 40-es, két gyermekes családanya, kiemelkedően minőségi élettel, de azért ugyanolyan hétköznapi akadályokkal, mint bárki más. A ház, a család, szülők, a gyerekek különórái, stb.stb...Délelőtt 10h-kor találkoztunk, a MOM park egyik kávézójában, és amikor a mozgólépcsőről megláttam integetve, már megint az az érzésem támadt, mintha magával Grace Kelly-vel futnék össze. Úgy ült ott percre pontosan a bevásárlóközpont közepén egy fotelben, mint egy igazi hercegnő. Mély lila kabát, ugyanolyan lila szoknya, fehér blúz, hozzá való selyemsál, gyönyörű fekete napszemüveg és persze egy elképesztő lila cipő. Egyszerű hátrafogott szőke lófarok és a karján egy lila Hermes Birkin. EZ NEM LEHET IGAZ! Nem hittem a szememnek. Nem ismerek rajta kívül senkit, aki ebben a stílusban ilyen kifogástalanul öltözik ebben a városban, de talán még Monacóban sem. Délelőtt 10 óra van Budapesten...! Na jó,..Budán.
Pedig pontosan tudom, hogy ő is fél 7-kor kel, mint mindenki más, akinek kisgyerekei vannak, ő is elindítja a két fiút az óvodába, iskolába, ma reggel beszaladt az irodába a férjéhez is és pár dolgot már elintézett mielőtt velem találkozott volna. Most komolyan..., hogy csinálja ezt? Mint egy égi tünemény olyan itt a bevásárlóközpont közepén. Tényleg elég csak egyszerűen szépnek születni? Dehogy..! Ezt az eleganciát, finomságot belülről kell sugározni ahhoz, hogy így tudd viselni. Amikor megmozdul, ahogyan nevet, minden mozzanat illik a látványhoz. Én, aki előző nap egy borvacsoráról későn értem haza és egyébként is rosszul aludtam, kicsit nyűgös és gyűrött voltam ma reggel, pedig nem keltem korán és senki mással nem kellett foglalkoznom, mint magammal..., annyira elszégyelltem magam. Igazán lehetne bennem egy kis tartás.., tudod..., olyan igazi.
Érdekes, hogy akik nem ismerik őt, kifejezetten félnek megszólítani. Mert ez a klasszikus külső nem engedi, hogy csak úgy bárki hozzá szóljon. Pedig ő vidám és cserfes és persze nagyon kedves is. Én nem mondom, hogy ehhez az egészhez nem kell szépség, jólét és sok pénz persze, de ez mégis több ennél. Az igény arra, hogy milyen a stílusunk, illetve az, hogy az valóban harmonizáljon saját magunkkal, az vagy egy született adottság, vagy egy tapasztalat alapján megszerzett tanulási folyamat eredménye, vagyis bölcsesség. Maga az élet. Jó esetben pont úgy fejlődünk ízlésünkben is, ha figyelünk magunkra, mint az élet más területén. Ehhez persze komoly önismeretre van szükség és meg kell, hogy szülessen bennünk az igény. Senki nem született Budapesten Grace Kellynek, de nem is kell. Lehet, hogy ő is a külvárosban nőtt fel, mint akárki más, ennek semmi köze ehhez. A finomság, az érzékenység született adottság is lehet. Persze mutathatnak példát a szülők, de nem feltétel. Ez a tudás néha csak úgy van és olyan hétköznapi módon van, mint másnak a levegővétel. Nem kell érteni, csak el kell fogadni és csodálni.

Grace Kelly itt sétál közöttünk... bejegyzés elolvasása

Azok a fekete lakkcipők…

 

 

 

 

                         

                                                 Tod's
 
 
Hogy miért jó, ha a szekrényedben van egy fekete lakkcipő, vagy télen egy csizma? Azért, hogy minden helyzetből kisegítsen.
 
Néhány hete együtt sétálgattunk üzlettárs- barátnőmmel Frankfurtban, mert mint minden évben októberben pár napot a könyvvásáron töltünk. Ilyenkor a jól végzett munka után, már-már rituálisan a szombatot nézelődéssel, vásárlással töltjük a frankfurti sétáló utcában, a Geothe Strasse-n. Mindig van kitűzött célunk. Mivel még az indulás előtt megjegyezte, hogy ő is szeretne egy olyan Tod’s fekete lapos lakkcipőt, mint az enyém, mert az mindenhez annyira működik…, hát most azt kerestünk elsősorban,én pedig övet néztem a Hermes-nél, csizmát próbálgattam (mindenhol) és a kedvenc műfajom a ”lovaglónadrág”fazonok között vesztem el (állandóan).
Szeret velem vásárolni, biztosabban dönt, ha vele vagyok,ezt szokta mondani. Én meg persze örülök,hogy így érzi és boldogan "osztom" a tanácsaimat és közben beszélgetünk. Meséltem, hogy amikor először külföldre mehettem,1980-ban:J)))..,Londonba utaztam. Ott találtam az első fekete lakkcipőmet, amit évekig imádtam és hordtam. Azóta is mindig megveszem, ha találok olyat, ami megtetszik. Legyen, lapos, vagy magas, vagy éppen téli csizma…,mindegy.
Mert amikor nem tudom milyen cipőt vegyek fel, tényleg mindig kisegít a bajból…!
 

Emporio Armani

Dolce Gabbana                                                   Miu-Miu

 

Tod's

Salvatore Ferragamo

PRADA

Klasszikus kis fekete...Armanitól.

 

 

Tod's                                                           Prada

 

 

Prada

A kedvencem,Armanitól...! (meg is vettem és imádom,ráadásul nagyon kényelmes!)

 

 

Gucci csizmák

 

Giorgio Armani

 

 

Emporio Armani

 

 

Miu-Miu

 

Azok a fekete lakkcipők… bejegyzés elolvasása

DIVATKRITIKA

 

Business bemutató Tóth Borinál,  azaz üzleti vonal érzelmek nélkül
 
 
 
 
 
Tóth Bori régi – új név a magyar divat palettáján, egy tervező, aki varrónőként kezdte… folytatta… anyagtervezőnek tanult, majd megfelelő tőkét találva – és szponzorokat – először estélyi kollekciót, most pedig business vonalat kreált.
 
 Jól van ez így, a világ nagy nevei sokan kezdték így és járták be a szakma rögös útját a varrótűtől a párizsi és milánói rivaldafényig. Sőt a legnagyobbak csak ezen az úton lehettek azzá, akivé váltak!
 Jó az, hogy ismét van egy ambiciózus tervező, aki többet akar, aki ki akar lépni a szűkös itthoni lehetőségekből és álmodni mer méghozzá nagyot!
 Jó az, hogy a hétköznapi viselhető hordható ruhák felé nyúl, hiszen estélyi gyűjteményt sok honi tervezőtől ismerünk,(tévesen sokak magukat haute couture tervezőnek titulálják, de ez egy másik történet!) de az igazi megmérettetés, mindig is az utcai ruházat volt, hiszen itt a hordhatóság a kombinálhatóság és a naprakészség kell, hogy megférjen, a kreativitással az egyéni vonalvezetéssel úgy, hogy az ne vegye el a viselője egyéniségét, és ne tegye őt a divat áldozatává!
 
A magyar út persze rögösebb is, kalandosabb is. Tóth Bori esetében a végeredmény igencsak haloványra sikeredett, még a 100 milliós olasz tőke és a magyar szponzorok ellenére is. Itt jegyezném meg, hogy nagyon érdekelne, hogy az olyan cégek , mint az OTP Private Bank, az AUDI és a Reneszánsz Rt., akik csak nagy nehezen nyitják meg pénztárcájukat a divatvilág új és igazi tehetségei előtt szponzorációs ügyekben, milyen meggondolás és szakmai döntés alapján választották ki Tóth Borit, akiről eddig, kis túlzással,de azt sem tudtuk,hogy létezik,mint tervező. Már egyszer leírtam és most is azt gondolom, hogy Magyarországon, a divatszakmában bizonyos embereket és márkákat, a kapcsolataik miatt az elmúlt 15-20 évben érdemtelenül túlszponzoráltak a nagyvállalatok ,de reméltem,hogy mára ennek vége….
 
A szponzorok miatt boldog-boldogtalan meghívót kapott az eseményre,így az emberekkel telezsúfolt bemutatón a Millenáris Teátrumban,egy középszerű kollekciót unhattunk végig, teletűzdelve robotmozgású szigorú nézésű lányokkal, erőltetett bevezetéssel és kínosra sikeredett szponzori tombola- végjátékkal. A tervező kreativitása beleszürkült a business vonalas erőlködésbe a kényszeredett megfelelni akarásba.
 
Elkeseredtem, a lelkesedésem hamar megbicsaklott – pedig nem engedtem, hogy kedvemet szegje az (x) TV(y) sztárocskájának (bocsánat Celebjének! ) papírról felolvasott 10 mondatos köszöntője – amikor az első pár modell végigszántotta a kifutót.
Nem értettem, hogy 2009-ben egy fiatal nő hogyan gondolhatja mindezt komolyan, miért akarja elhihetni velünk, hogy amit a kifutón látunk az érték az új és, hogy kreatív.
 Van ma még bárki is, aki a protokoll bástyája mögé bújva az „üzletasszonyokat” irodista kisasszonyként szeretné viszontlátni, esetlen kiskosztümökben, idétlenül megformázott kalapokban és csupa kilátástalanul pesszimista, mélységesen lehangoló szürkében néha okkerrel és bézzsel megtűzdelve. A Tóth Bori által megálmodott nő kövületként áll ellent a világ változásainak, darabos szigorral, szürke elszántsággal, minden nőiesség nélkül…
 
Fantáziátlanság, kreatív kétbalkezesség a sikk az elegancia és a nőiesség teljes hiánya jellemezte ezt a közelmúltra emlékeztető business – nek elnevezett vérszegény kollekciót.
 
 Sehol egy új ötlet, egy szeretni való részlet egy melegséget adó pillanat, sehol egy valós emberi elem, egy kis szín és játékosság. Szigorúság, feszesség és erőltetett uniformizált „kosztümösség” akkor, amikor a világ asszonyai individumra, frissességre és lágyságra törekszenek. Monoton, unalmas, egysíkú anyaghasználat, szűkre sikeredett zakóujjak, frakk elemekből kreált kosztüm, barokkos gallérok az utcai kabátokon, összevisszaság, értékelhető tervezői mondanivaló nélkül
Tóth Bori nem akart elvarázsolni minket, makacsul és mereven az általa elképzelt
” hordhatóságot” tartotta szem előtt, ebből kerekedett ki ez a fantáziátlan, gyengén kivitelezett ruhákat felsorakoztató unalmas és kicsinyes bemutató. A MAGYAR business nő – szerinte merev, távolságtartó, begombolkozott és katonás. Szerintem pedig elsősorban nőies és nyitott, színes, bátor, jókedvű nem pedig vak és megvezethető… de elsősorban NŐ!
 
Ez a fajta business look a nyolcvanas években járta, de akkor volt benne egyfajta szándékosság, mivel a szigorú üzleti férfivilágba betörő nők ruházatukkal is rátermettségüket, egyenlőségüket akarták kifejezésre juttatni. Ez közel harminc éve volt, akkor még itt is elhittük, hogy az OKISZ labor és a Divatintézet diktálja a módit.Az volt az az idő, amikor a körúti butiksor is előbbre járt pár évvel ,a Burda szabásmintájú kosztümökkel, mint a hivatalból kinevezett megfogalmazók…
A sajtó akkor is és most is, mindentől el van ragadtatva.A ”szakírók” gyorsan papírra vetnek pár dicsérő szót, a kiosztott sajtó anyagból átvesznek kiválóan megfogalmazott kliséket (fantasztikus, egyedülálló, zseniális, kreatív, modern, újszerű, egyedi) Naná, itt még az olasz tőke is megjelent, akkor ez biztos valami egészen rendkívüli…és kész is van az írás. Boldog az író, elégedett a szerkesztő és mennybe megy a tervező… ,aki pedig hoppon marad az éppen a közönség, akit megint félrevezetnek, akinek megint eladnak aranypapírba csomagolva valami erősen középszerűt… most éppen egy business kollekciót csupa nagyon kicsi betűvel!  
 
 
 
 
DIVATKRITIKA bejegyzés elolvasása

Armani utódlás

         

Ki követheti a pótolhatatlant, azaz ki lehet Armani utóda.
 
 
 
Mióta felreppentek a hírek a 75 éves Giorgio Armani betegségéről – amit ő maga is megerősített – a világ divattal foglalkozó fele örült találgatásba kezdett, vajon ki lehet az aki követi az ősz hajú mestert a via Borgonuovo 21  patinás termeiben. 
 
Sikerül az armani utat folytatni, vagy jön valaki más aki önmagát a saját mondanivalóját az armani -féle stílus elé helyezi?
 
 
Az Armani stílus klasszikus és összetéveszthetetlenül Armanis, neki sikerült az ami Chanelnek, Diornak, Yves Saint Laurentnek és Ralph Laurennek . nem csak divatot, hanem sajátságos és azonnal felismerhető stílust teremtett . Igaz az utóbbi évtízedben az oly nemes és jól karakterizálható Armani vonalak is fellazultak és a számtalan al- vonal ennek a névnek sem tett  igazán jót, ( persze az üzleti számoknak annál inkább !) de Giorgio Armani ismertsége és népszerűsége egyedülálló és töretlen...
 
Éppen ezért nem egyszerű kérdés az öröklés, hiszen az Armani vevők ugyanazt a hordhatóságot, viselési luxust és kifinomultságot várják majd az utódtól, amit megszoktak a halhatatlanná vált Mestertől. Amikor valaki egy Armani darabot vásáról, azonosítja a terméket a fiatalos mindig makulátlan  de lazán  elegáns ősz hajú tervezővel aki a fotókon hírességekkel mosolyog . Ez is része az Armani sikernek....a személyiség és ami mögötte van, a siker, a gazdagság a híres barátok , a napsütötte olasz táj ....
 
A divatlapok hasábjain és a blogokon megindult a találgatás.
 
Tom Ford
Thomas Maier
Jil Sander
Alber Elbaz
Stefano Pilati
Jean Paul Gautier
Helmut Lange…..
 
Következnek egymás után az utóbbi évtized sikeres és kevésbé sikeres nevei. Ezeket olvasva tényleg elgondolkodhatunk, foglalkozik valaki is az Armani stílus lényegével, vagy csak az a fontos, hogy egy ismert ház élére ismét egy ismert név kerüljön,mert az biztosíthatja a média folyamatos érdeklődését és egyben a felépített márka fennmaradását. Gianni Versace tragikus távozása után a Versace klán a belső utódlást választotta...máig kevés sikerrel, mert igaz Donatella kitartóan folytatja a bátyja munkáját de örökösének a legjobb szándékkal sem nevezhetjük...az egykor világelsők közé tartozó név,mára halvány árnyéka önmagának. Gianfranco Ferré zseniális vonalait pedig a harmadik tervezőváltással sem sikerült újraéleszteni. Valentino pedig inkább visszavonult mert hosszú évek alatt nem találta meg munkássága méltó folytatóját! A róla készült film kihagyhatatlan: Valentino, the last emperor!
 
Az  Armani örökösnek nem lesz egyszerű dolga úgy kell újrafogalmaznia a márkát, hogy jelen van és aktív a megalkotója. ( Aki csak kicsit is ismeri Armani munkastílusát, tisztában van vele, hogy a magafajta nem tudja soha végérvényesen abbahagyni a munkát! )  Tom Ford a Guccit újból kitalálta, az lett a Gucci amit ő alkotott, Maier új  -luxus - vonalat teremtett a Bottegánál, Elbaz egy patinás de már stílusában beporosodott márkát formázott újjá, Jil Sandernek pedig másodszori nekifutásra sem sikerült a saját nevét viselő – de már nem a tulajdonában lévő márkát- tetszhalott állapotából újraéleszteni. A legtöbben Tom Fordot emlegetik aki a Gucci visszavonulás után bravúrosan tért vissza illatszer és napszemüveg termékeivel és két éve már saját TOM FORD - klasszikus alapokra épített -  férfivonalával fosztogatja az arra felkészült pénztárcákat. Érezhetően jól el van az új bőrében , és a divatvilágban tervezett továbblépés helyett inkább a fényesebb filmszakmát látszik preferálni. Első filmjét pár hónapja mutatták be a velencei filmfesztiválon.
 
Az Armani stílus folytatásánál senki sem említi Armani egyik legszorosabb munkatársát – és hosszú évekig élettársát – LEO DELL’ ORCO-t aki az Armani férfi vonalat évtizedek óta tervezi . Leo Dell’Orco legalább annyira Armanis mint maga a névadó, de az ő nevével ez idáig egyetlen cikkben sem találkoztam. Armani,egy 2006 ban adott interjúban amikor az utódlásról faggatták, megemlítette Leot valamint az unokahúgát Roberta Armanit és Jean Paul Gautiert.     
 
                                 
                                  Leo Dell'Orco                                 
 
                  
          Roberta Armani                                          Jean Paul Gautier
 
Szerintem egy belső ember, egy „névtelen” vagy akár az Armanival már együtt dolgozó stáb lesz arra a legalkalmasabb, hogy a szigorú kreátor jóváhagyó felügyelete mellett folytassa azt a munkát, amit folytatni érdemes! Még az is lehet, hogy csodát látunk és olyan ember kapja meg a megbízást aki képes lesz máshogyan,de ugyanazt adni az Armani márka hűséges vásárlóinak....
Armani utódlás bejegyzés elolvasása

New Generation

 

Tóth András és Ali

 

 

Egy óriási bulival indult minden...
 
A régi ház, ahova barátnőm beköltözött,mikor férjhez ment, már réges-régen megérett a felújításra. Mivel több generáció és a két testvér is itt lakott már családostól, nem volt egyszerű az egyeztetés. De most, hogy végre minden le lett szervezve, mielőtt teljesen szétverik a házat, barátnőm még egy utolsó bulit szervezett, hogy kicsit ”elősegítsük” a másnap elkezdődő bontási munkálatokat..
A buli istenien sikerült, majd teltek a hónapok, és újra épült a ház. Akkor, amikor a belsőépítészeti megoldások kerültek sorra, és a két család külön-külön tervezni kezdte a falak színét, a burkolókat meg ilyesmit…, akkor hívott fel barátnőm, hogy férje testvérének a két fia, akik akkoriban 15 évesek voltak (ikrek), elképesztő alapossággal tervezték meg a szobáikat, már majdnem készen is vannak és feltétlenül menjek oda,ezt azonnal nézzem meg…!
Hát így találkoztam először a ma már ismert és elismert Tóth Alival és Andrással és első ”főművükkel”,az általuk tervezett és saját kezükkel készített bútoraikkal, szobájukkal..Húúúú! Tapintani lehetett a tehetséget a levegőben. Elképesztő kreativitásra, komoly kézügyességre és technológiai tudásra vallott amit láttam. Lenyűgöző volt. De hiszen még csak 15 évesek! Az már jól látható,hogy ezek a fiúk a művészi pályán kell hogy megtalálják magukat,de vajon mi lesz belőlük,merre mennek,…?,annyira kiváncsi vagyok,hogyan és miben teljesedik majd ki tehetségük.
 
Azóta eltelt 13 év….!
 
 
 
Tóth Ali, a mára igazi világsikernek számító, gyönyörűséges, a maga műfajában egyetlen ”igazi” magyar divatmagazin a The Room (imádom ezt a lapot!) alapítója és főszerkesztője, András pedig a legsikeresebb itthoni divattervező csapat, a USE Unused egyik tervezője,akik úgyszintén meghódították már (engem…!) Európa számos országát és mostanra Amerikában is egyre keresettebbek lesznek.
Így hát (bár ők sem tudják szerintem) ne csodálkozzon senki, hogy rémesen elfogult vagyok velük…!!!!!
 
 
USE Unused azaz,Füzes Eszter, Godena-Juhász Attila és Tóth András
 
 
Több hete figyelem a New York Fashion Weak eseményeiről szóló híreket és képeket, mert tudtam, hogy a USE is jelen van és nagyon izgalmas módon mutatkozik be New York utcáin. A hivatalos hírek eljutottak hozzám, de amire igazán kíváncsi voltam, az persze nem, ezért kivételesen vártam a hétvégi Marie Claire Fashion Days bemutatót, ahol talán tudok majd Andrással pár szót váltani.
Annyi kérdésem lenne…!
Ezen kívül, mivel kedvelem az egész MC csapatot és személy szerint a nyilvánosan most debütáló (főszerkesztő) László Krisztát is, ilyenkor értük is izgulok egy kicsit, mert minden ilyen rendezvény mögött rengeteg szervezés és munka áll, ezért  nagyon drukkolok nekik, hogy jól sikerüljön.
Az ötlet mindenesetre SZUPER! A bemutatót a divattervezők két csoportja alkotja, az úgynevezett NEW GENERATION, és a legfiatalabbak, a FUTURE GENERATION. A fiatalok támogatják a teljesen kezdőket, és ez már önmagában is nagyon elegáns gesztus. Igaz? Mindenki segít és izgul mindenkiért..
A tervezők listája:
 
FUTURE GENERATION
Arcana
Hansági Kriszta
Havancsák Teréz
Mojzes Dóra
Szegedi Kata – Benus Dániel
 
NEW GENERATION
Anh Tuan
Artista
Je Suis Belle
Konsánszky Dóra
Nanushka
USE Unused
 
Régi barátnőm vett fel autóval a ház előtt, mint mindig. Mivel egyet gondolunk a divatról (még persze sok más dologról is), és ő maga is ”bennfentes” a divatszakmában, szeretjük ezeket az estéket. Főként a fiatalokat érdekes figyelemmel kísérni, és néhány esetben már lelkes szurkolókká váltunk.
Szóval jól indult az este. Az autóban még egy kis dumcsi, mi történt a héten, ilyesmi, aztán már ott is vagyunk, és a regisztráció után, pezsgővel a kezünkben érkezünk a terembe örömmel üdvözölve az ismerősöket…
Kis beszélgetés után elfoglaljuk az első sorban a számunkra foglalt remek helyeket.
Nagyon sok ismert, népszerű ember a nézőtéren…, annyira örülök, hogy már nem csak az úgynevezett nagy nevekre mennek el az emberek, hogy már sokak felfigyeltek az új tehetségekre és már nem dőlnek be a dúsan és érdemtelenül túlszponzorált és támogatott S. Hegyi L. és Zoób Katti féle ”divatházaknak”, amelyek amellett, hogy mára inkább tartoznak a méretes szabóság fogalomkörébe, még borzasztó drágák is.
Végre kezdődik. A bemutató előtt László Kriszta egy gyönyörű Konsánszky Dóra féle ruhában (ami elképesztően jól áll neki!) köszönti a vendégeket. A műsorvezető mindannyiunk kedvence, Winkler Nóra, aki olyan szeretettel beszél ezekről a fiatalokról és a színfalak mögött uralkodó hangulatról, hogy máris jól érezzük magunkat.
 
 
  
Jó zene,fények és..
 
 
Udvaros Dorottya,Szűcs Péter az MC vezető szerkesztője és László Kriszta az MC főszerkesztője
 
 
Elsőként az Arcana, a három lányból álló tervezőcsoport.
Itt kell megjegyezzem, hogy sok bemutatóra megyünk el, de ilyen színvonalasan válogatott modellek, jó sminkek és hajak csak nagyon ritkán láthatóak. A lányok kifejezetten szépek,mégis karakteresek  ami már az első pillanatban feltűnik és remekül mozognak.
A teljesen kezdőknél még látni a pénz hiányát, az anyagok olcsóságát, de érdemes nem ezt figyelni! A gondolat, az ötlet, a szabás és a merészség és amivel ezt kifejezik a tervezők, az számít. Az Arcana rövid tourjában ezt láthattuk.
 
 
 
 
Hansági Kriszta maga is nőies jelenség, és ruháira is ez a legjellemzőbb. Világos, természetes színek, nőies, izgalmas szabás, selyem és lágy kelmék.
 
 
 
 
 
Havancsák Teréz. Ő a legmegkérdőjelezhetőbb számomra ezen a bemutatón. Elképesztő bátorsággal párosít olyan anyagokat, amilyeneket szerintem nem kéne, és ráadásul egyelőre elég csúnya kivitelben.
 
 
 
 
Mojzes Dóra ma este megmutatta nekünk, hogy a legújabb generációból is kikerülhetnek majd a jövő sztártervezői. Gyönyörű vonalak, nagyszerű és magabiztos anyagismeret, és megkérdőjelezhetetlen tehetség. Még fogunk róla hallani, remélem!
 
 
 
 
 
 
 
 
Szegedi Kata – Benus Dániel Ugyan nem értek egyet azzal az elképzeléssel, amit ma itt tőlük láthattunk, de mindenképp drukkolok nekik a jövőben, és remélem, még más kollekciót is megismerhetünk tőlük.
 
 
 
 
 
És most jöjjenek a mai sztárok:
 
Anh Tuan ,a vietnámi születésű,de itthon a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett tervező egyszerűen fantasztikus,de ezt már mindenki tudja, úgyhogy gyönyörködjetek ti is néhány elképesztően kidolgozott darabjában, anyag és technológiai biztonságában, és persze a gyönyörűséges és méltán népszerű táskáiban.
 
 
 
 
 
 
 
Az Artista egy tervezőcsoport, 1993-ban alapította hat tervező. Régen figyelem a munkáikat, de ma mégis megleptek. Elsősorban azért, mert tőlük soha nem láttam olyan modellt, amit magam is felvettem volna, annak ellenére,hogy Ausztriában már tíz éve nagyon népszerűek a ruháik. (Ez természetesen nem minősítés, csak szimpla személyes érzelem.) Itt viszont a tour első felében olyan meglepetésekkel szolgáltak, amik nem csakhogy számomra hordhatók, (és meg is vásárolnám azonnal)hanem, vagy éppen ezért, teljesen eltértek a tőlük megszokott iránytól. Később megtudtam, hogy csatlakozott a csapathoz egy új tervező… ,Szuper!
 
 
 
 
Je Suis Belle azt jelenti „Szép vagyok”. Két embert takar ez a név, ők pedig Dévényi Dalma és Kiss Tibi, akik 2005 óta alkotnak egy tervezőpárost. Semmilyen szokványosat ne várj tőlük. Ők mindig vagányak és érdekesek. Újra értelmezett szabásvonalak, nőies könnyedség és játékosság jellemzi őket. A most látott kollekcióban az azsúrtechnikát (olyan mint a fonás) gondolták át sokféleképpen.
 
 
 
 
 
Konsánszky Dóra, mint tudjuk, a diszkrét elegancia híve és ezt évről évre be is bizonyítja, méghozzá pazarul! Dóra mára az egyik legkeresettebb tervező itthon, de külföldön is. Az a pikantéria, amely megjelenik munkáiban, egyben keresettségének titka is.
 
 
 
 
 
 
 
Nanushka, alias, Sándor Szandra már kész márkanév, amely a világ sok pontján jelen van és kapható. Ezen az estén tőle láttuk a legszebb szoknyát...! Letisztult vonalvezetés, visszafogott színek (nekem nagyon is...), ám amióta Luci Liu megmutatta magát a kameráknak ”Nanushkában”, azóta a határ a csillagos ég..!
 
 
 
 
 
 
 
 
Use Unused, hát… most mit mondjak!
Mindenki tudja, hogy ők hárman, Füzes Eszter, Godena-Juhász Attila és Tóth András, emberileg és szakmailag is remekül illeszkedő, fantasztikus tervezőcsapat, és persze személyes kedvenceim. Letisztult modern nőies vonalak.,különleges szabás. Az idén augusztusban, a Teen Choice Awards gálán az amerikai énekes-színésznő, Ashley Tisdale, a fiatalok legújabb kedvence a USE egyik ruhájában jelent meg. Azóta az amerikai piac is felfedezte őket és egyfolytában érkeznek a tengerentúli megrendelések… GRATULÁLOK!
Ezen az estén sem csalódunk, minden darab telitalálat. Az estélyi ruhák pedig egyszerűen káprázatosak! Az egyiket kinéztem magamnak és azt hiszem meg is fogom vásárolni. Szeretnék a báli szezonban egy USE ruhát viselni! Aztán van egy nadrág, amiről külön írnék valójában, mert megér egy hoooosszú misét…, de most csak azt mondom, JÓK,..ők hárman nagyon jók, TÉNYLEG!! Drukkoljatok nekik!
Irány a világ!
 
   
 
 
 
 
  
 
 
 
 
 
 
 
A bemutató után nagy örömömre hosszú beszélgetésbe bonyolódtunk Andrással. Előző nap jöttek meg a New York-ból és még sugárzott belőle az energia. Sokat és elképesztően lelkesen mesélt arról, hogy New Yorkban nagyon együtt volt a csapat, egy szuper lakást találtak, amit a Krisnásoktól béreltek és „még mosógép is volt benne”! (aki járt már New Yorkban,az tudja miért nagy dolog ez)Rengeteget buliztak, szinte alig aludtak és hogy lelkes és segítőkész emberekkel találkoztak,ezért sok új lehetőség is kínálkozik. Arról,hogy ez egy óriási piac,fantasztikus lehetőség és hogy már egy jó nevű nagyáruház is komolyan érdeklődik az új kollekció iránt.
Olyan ,de olyan jó volt ezt hallani..!
Közben barátnőmmel megkértük,hogy megnéznénk közelről is a ruhákat,úgyhogy hátramentünk és lelkesen próbálgatni kezdtünk. Jellemzően mind a ketten ugyanabba a kabátba szerettünk bele. Ott ugrándoztunk felváltva a kabátban, mint a gyerekek a cukorka boltban, mikor Ali is csatlakozott hozzánk. Lelkesen dicsértem a magazint és megígértettem vele,hogy a jubileumi számot elküldi nekem,mivel az ”ezzel járó” buli napján nem leszek itthon. Most tudtam meg azt is, hogy itthon az Írók Boltjában tudom beszerezni szinte kizárólag, viszont majdnem az összes európai nagyvárosban kapható az egyszerű ujságos standokon is…:)!
Háááát ez van.
 
 
 
Azon az estén én is velük örültem és boldog voltam, hogy találkoztunk. Ők ketten sikeresek, de még mindig az a szerénység és megfoghatatlan finomság jellemzi őket, ami mindig.
 
                        
                        András és én
 
 
 
 
 
New Generation bejegyzés elolvasása

Divatbloggerek

2009.Marie Clare okt.szám

Én,Vajda Mályi Zsuzsa ,a Reggeli Tiffanynál blog írója

zsuvajda@gmail.com

Facebook:Reggeli Tiffanynál/divatőrültek

 

Évek óta böngészem a netet, különböző divatról szóló események és a nagy divatházak oldalai miatt. Egyre másra bukkantam rá érdekes írásokra és beszámolókra a külföldi blogokon. Ez a műfaj számomra teljesen új volt akkor és nagy örömmel kezdtem olvasgatni a különböző korosztályú és stílusú bloggereket. Olyan színes ez a nemzetközi paletta, hogy szinte elképzelhetetlen. Ahogy nőtt az olvasottságuk ezeknek az „amatőr”divatszakértőknek, úgy figyelt föl rájuk a szakma is. Mára az angol nyelvterületen egy-egy fashionblogger óriási népszerűségnek örvend és komoly befolyásra tett szert. Trendeket hoznak létre és alakítanak. Némelyik ilyen oldalt naponta 10 000 látogató is olvas! Ez már azért komoly szám!

 
 A „The New York Times egyik cikkében a divatbloggereket, azaz az internetes stílusnaplók íróit, az amerikai Vogue szigorú főszerkesztőjére utalva „feltörekvő virtuális Anna Wintouroknak nevezte. Az összehasonlítás nagyon is helytálló, hiszen ezek a blogok ma már vitathatatlanul a divatszakma részét képezik..”Marie Claire okt.
 
A Marie Claire cikkének írójával, Molnár Anikóval egy kávéházban beszéltem meg randevút. Felhívott, hogy beszélgessünk, mert tetszett neki a blogom. Nagyon izgatott voltam, mert mint megtudtam, ő eddig az egyetlen, aki erről a témáról írta meg a diploma munkáját. A címét nem tudom pontosan, de valami ilyesmi gondolom: A világ divatbloggerei, mint jelenség a világhálón. Soha nem hallottam még senkit, aki diplomát írt volna erről. Tehát én, aki csak úgy írogatok össze vissza, jót, rosszat, érdekeset, vagy kevésbé…, kedvem és időm szerint, én most már egy jelenség része volnék? Lehet, hogy mégis számít? Ez nagyon hízelgő lett nekem és egyre kiváncsibb lettem és vártam. Ahhoz képest, hogy ő szeretne engem kérdezni, nekem lenne egy estére való kérdésem…,gondoltam. Na mindegy, megrendeltem a kávém.
Befutott Anikó és valóban egy nagyon informatív és érdekes délutánt töltöttünk együtt. Végül mindenhonnan elkéstem.., pedig még kérdeztem volna sok mindent, mert ő tényleg nagyon tudja. Ki kicsoda és mennyit ér, hogyan kezdte és ki karolta fel. Kik azok a streetstyle bloggerek és miért olyan nagy szám, ha felkerülsz egy ilyen fotós oldalára és hogyan használja ma már a szakma is őket. Milyen egyéb üzletágak fejlődtek ki a mellékágakon és ki mennyit keres, hogyan használja őket ma már a média és ki kinek a múzsája…
 
Természetesen itthon ez a műfaj még (ahogy mondani szokás) gyerekcipőben jár, de ki tudja….?
Mindenesetre mivel a külföldi és a magyar blogok között az első és legérdekesebb különbség az, hogy itthon mindenki „arc”nélkül ír, amikor leült hozzám Anikó ez volt az első kérdése hozzám: Szerinted miért van ez így? És én nem tudtam a választ...,csak  eszembe sem jutott…, mondtam. És tényleg. Egyszerűen így alakult, a divatbloggerek általában anonimek nálunk,legfeljebb beceneveket használnak.
De miért is???
Ott azonnal eldöntöttem,igen, akkor én mostantól bevállalom. Arccal, elérhetőséggel. Miért ne.
Kedves divatbloggerek,csatlakozzatok ti is!
 
Az elhatározásomért és a témáért köszönet a Marie Claire-nek, a főszerkesztő, László Krisztának, aki még a beköszöntőjében is ír „rólunk”,Szűcs Petinek,aki figyelemmel kísérte és külön szeretek és a nagyon alapos cikk írójának, Jaczkó Molnár Anikónak!
Innen is üzenem, hogy szeretem a Marie Clairet!
 
És most jöjjenek a legnépszerűbbek a nemzetközi mezőnyben:
 
Susie Lau,aki Susie Bubble néven írja a hihetetlen népszerűségnek örvendő Style Bubble című blogot.Oldalán naponta 10 000 látogató van és 2009.-ben felkerült a London ezer legbefolyásosabb emberét felvonultató listára.
 
 
 Susie Lau
 
 
 
Bryanboy a manilai származású fiú,aki Marc Jacobs múzsája lett.A valamikori excentrikus webdesigner,mára "teljes munkaidős" blogger lett.Ezrek rajonganak érte és minden jelentős divateseményen jelen van.
 

Bryanboy

 

 

Tavi,a 13 éves amerikai lány,aki kétségkívül a legmeghökkentőbb jelenség a blogoszférában.Bámulatos az a tájékozottság és magabiztosság,amivel a divatiparban mozog.Óriási rajongótábora van és határozott véleménye.Már a média is felfedezte magának.A POP magazin címlapján láthattuk legutoljára.

 

http://tavi-thenewgirlintown.blogspot.com/

Tavi

 

 

A The Sartorialist,vagyis Scott Shumann,aki fotósként indította el streetstyle oldalát.A világon minden divatőrült ide szeretne egyszer felkerülni.Ez maga a stílus-Mekka.

 

http://thesartorialist.blogspot.com/2009_09_01_archive.html

 

Scott Schumann

 

 

Garance Dore,francia divatblogger.Rajzol,fotózik,a GAP-nek tervez. (Állítólag Scott Schuman barátnője..)

http://www.garancedore.fr/en/

Garance Dore

 

 

Sonny Groo és Jean Paul Paula.Egyikük stylist,másikuk modell.Együtt készítik a Mykromag című divatmagazint is.

http://jeaniuss.blogspot.com/

Sonny Groo és Jean Paul Paula

http://www.mykromag.com/

 

 

 

 

Divatbloggerek bejegyzés elolvasása

A Grand Palais és Karl Lagerfeld

Ha Párizs, akkor Lagerfeld.
Ha Lagerfeld, akkor CHANEL.
Ha CHANEL, akkor divatbemutató, ha divatbemutató, akkor Fashion Week és ha Fashion Week, akkor bizony a gyönyörűséges és örökérvényű Grand Palais a helyszín.
 
A CHANEL bemutató szinte az egyetlen, amire bárki lehetsz és akármilyen ügyes, biztosan nem jutsz be. Minden évben a legnagyobb titokban készítik elő és biztos meglepetésre és elképesztő látványra számíthat az, aki a meghívottak listáján van. Lagerfeld és csapata amúgy sincs híján a kreativitásnak, de ez az épület még őket is nagy kihívások elé állítja. A lenyűgöző méretek olyan lehetőségeket kínálnak, amitől érezhetően szárnyal a fantázia és a mester egyszerűen imádja ezt. Nem tudja senki hogyan csinálja, de minden évben túlszárnyalja önmagát is.
A jó divatbemutató, olyan, mint egy remek színházi élmény. A kitűnő kollekción kívül a helyszín, a díszletek, a zene nagyon fontosak. Minden tervező tudja ezt. A designerek az haute couture bemutatókhoz mindig káprázatos és különleges helyszíneket találnak. Karl Lagerfeld különösen nagy mestere ennek. Az idén, azon kívül, hogy a Grand Palaisban tavasszal egy gigantikus carousel volt a bemutatója díszlete és ősszel ugyanott óriás Chanel parfümös üvegek között sétáltak a modellek, tartott egy bemutatót Velencében a tengerparton a Cruise szériának, majd Moszkvában a Maly Theater-ben, amolyan ”orosz módra”. Ja.., és majd elfelejtettem, Miamiban természetesen egy medence show-t amerikai feelingre kreálva.
Ezek persze csak a nagybemutatók, mert mint korábban írtam már, Lagerfeld gyanús nekem…, mert annyi mindent csinál egyszerre, hogy megszámlálni sem lehetséges.
 
Aki nem hiszi, nézze meg a Chanel fashion news and trends rovatot:
 
 
Addig is egy pár kép a Grand Palais-ban és más különleges helyszíneken tartott bemutatókról:
 
 
2009 ősz-tél
 
 
 
2009.tavasz-nyár
 
 
2008.tavasz-nyár
 
 
 
2008.ősz-tél
 
 
 
 
2007.tavasz-nyár
 
 
2008.tavasz-nyár
 
 
 
 
2009.Venice
 
 
 
 
 
 
 
2009.Miami
 
 
 
 
2009.Moszkva
 
 
 
2007.ősz-tél
 
 
még a hó is esik..
 
 
 
Grand Palais,YSL bemutató
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Givenchy bemutató Párizsban egy parkban
 
 
Vivienne Westwood bemutatóPárizsban a Salon Imperialban
 
Hermes bemutató Párizsban egy 70m-es perzsaszőnyegen
 
 
Alexandra McQueen bemutató helyszín,Párizs
 
 
Miu Miu bemutató helyszín,Párizs
 
 
John Galliano bemutató helyszín,Párizs
 
 
Prada bemutató helyszín,Párizs
 
 
 
A Grand Palais és Karl Lagerfeld bejegyzés elolvasása

Marilyn Monroe-t nem lehet megunni

Marilynről már nem lehet mit írni. Még az óvodás is tudja az egész világon, hogy ő az örök nagybetűs NŐ. Nincs mit tenni, ma sincs méltó utóda és mi talán éppen ezért imádjuk őt. Mítosza semmit sem halványodott, pedig 47 éve halott. Mindig az az érzésem, hogy bárki mikor meglátja ezt az arcot, kizárólag a tökéletesség juthat az eszébe. Tudom.., tudom, persze a szex is, de azért mégis, ennek a kettőnek az az édes keveréke ő, ami ma is egyedülálló és irigylésre méltó és mi nők, kimondatlanul is hasonlítani vágyunk rá egész életünkben. Így lesz ez most már amíg a világ, világ és őszintén hiszem, hogy ez így van rendjén.
 
Egyszer egy barátunk óriási szülinapot rendezett egy kerek évforduló kapcsán, és mikor a hangulat már a tetőfokára hágott, egy barátnőnk azt találta ki, hogy rögtönözzünk egy ”Marilynes” Happy Birthday Mr. President… köszöntőt az ünnepeltnek. Így történt, hogy többen lányok összeálltunk és énekelni kezdtünk utánozva őt és azt a lágy, érzéki, sejtelmes hangot, amit csak ő tudott a világon egyedül…, soha olyan sikerünk nem volt! Az ünnepelt komoly férfiember és a társaság összes férfitagja, annyira elérzékenyült, hogy azt az érzést egyikünk sem felejtette el azóta sem. Hááát, még így is??!!! Pedig csak egy kis játék, gyengécske utánzat voltunk!
IGEN,… ez Marilyn hatása, még ma is a férfiakra:)))
.
A milánói divathéten Dolce & Gabbana, Marilyn Monroe által inspirált kollekcióját (ezután már mondanom sem kell) elképesztő siker kísérte. Az isteni Monroe úgy látszik tényleg örök és biztos siker a divat világában is. Pedig nincs olyan tárgy a világon, amin ne jelent volna már meg az arcképe valamilyen formában, de Marilynt nem lehet megunni SOHA! A divatvilág visszatérően és állandóan imádja őt, és emlékeztet minket valamire, ami az igazi nőiesség megfogalmazhatatlan varázslata, az igazi és nagybetűs NŐ! Visszatér arcképéhez, stílusához, színeihez, mint a mostani  Dolce & Gabbana tervezőpáros által megálmodott kollekció.
A D&G páros sikere ugyanakkor nem jöhetett volna létre Andy Warhol munkássága nélkül, aki elsőként fabrikált ikont a szőke szépségből a pop art jegyében és ezzel örökre beemelte a pop szimbólumok közé. Ezért bármilyen arcképes felhasználás kerül szóba az mindig valamilyen formában idézet a mestertől. Ahogy konzervbe zárt levest sem lehet enni anélkül, hogy ne a "Campbell" márka jutna eszünkbe, ami szintén A.Warhol műve, nota bene együtt ékesítették Warhol műtermének falát a Marilyn portré sorozattal.
 
      
 
A mostani D&G  bemutató sikerét megkoronázta az a Vogue fotósorozat, amelyen Lindsay Lohan vállalta Marilyn szerepét.
Ha megnézitek a képeket, érteni lehet majd,hogy miért abszolut nyerő ez a páros,amiért megálmodta és létrehozta ezt a káprázatos és nagyon kreatív kollekciót.
 
Gratulálunk és velük együtt gondoljuk ,...igen,még mindíg Marilyn Monroe az igazi NŐ!
 
                                               
 

                    

 

A fotózás Lindsay Lohannel...

 

..és akkor jöjjön néhány egyéb ötlet ugyanerre a témára.,másoktól.Táskán,cipőn és ruhákon...

.

Épületeken,itt pld.Cannes-ban...

és Párizsban a La Fayette áruházon...

Barbi babaként..

nyakláncokon és pólókon...

és végül Megan Fox elhíresült Marilyn tetoválása..

Szóval mindenütt ...szeretünk Marilyn!

 

Marilyn Monroe-t nem lehet megunni bejegyzés elolvasása

Üdvözlet a Balatonról!

" Táguló gyűrűkben konszolidációt hullámzott a szép Balaton
Emlékszem átmentünk Bélatelepről Révfülöpre egy nyári napon
Ó a Balaton, régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajónk.
Ó a Balaton, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon."


                           (Cseh Tamás-Bereményi Géza-Másik János)



..a Balaton,a stílus,meg én

 
A környezetemben mindenki a Balatonról áradozik minden nyáron. Bevallom, én soha nem tartoztam a rajongók közé, talán azért sem, mert másokkal ellentétben nekem kevés kötődésem van a gyerekkorból a tóhoz. Ráadásul mindig is irtóztam az iszaptól az alján:), a tömegtől a parton, a lángossütőktől és a bódéktól, a szedett-vedett házaktól amerre nézek. Azért természetesen van mindig kivétel,sőt az utóbbi időben egyre több,..rengetegen újítottak fel szépen régi parasztházakat,vagy építettek új,de kedves és igazán tájba illő épületeket is. Néha lemegyünk egy-egy vendégségbe, szép házak, jó társaság, borpincék, hangulatos helyek… de azért  bevallom, én mégis inkább vágyom a tengerhez…(bocsánat)
Az idén megváltoztatta valami a véleményem. Új barátaink tavasszal egy káprázatos napsütötte napon meghívtak Balatonfüredre egy édes kis házba, amely Füred külterületén fekszik,egy olyan telken,ami egyszerűen varázslatos. Semmi túlzás, nincs hivalkodó gazdagság.Sem lelakott,elhanyagolt „balatoninyaraló”hangulat a retro 60-as évek érzéssel és bútorozással,..semmi ilyesmi. A házból szinte semmi nem látszik az utcáról,ügyesen illeszkedik a tájba, beljebb igazi provence-i hangulat, finom,egyszerű jó ízlés, balatoni kő mindenütt,kényelmes,egyszerű kedves berendezés,rengeteg levendula,ragyogó napsütés és a kék ég. Mint a mesében.
A szemem előtt a jellegzetes lankás táj, a balatoni természet,szőlők,virágzó gyümölcsfák. Sehol nem zavar bele a látványba egy ronda bódé, egy 20 éve befejezetlen ház, egy rendezetlen elhanyagolt kert, sehol egy villanyvezeték, csak a gyönyörű táj,a tó és a tihanyi félsziget.
Beleszerettem. Első látásra.
Komolyan elgondolkodtam, hogy mi is vehetnénk ott valamit.
Aztán teltek a hónapok és a múlt héten le kellett mennünk egy hivatalos meghívásnak eleget téve Balatonalmádiba egy szállodába. Jó ötletnek tűnt.
Az az igazság, hogy nagyon alaposan szoktam szállodát keresni ha elutazunk, mert az évek alatt kialakult, hogy milyen hangulatú és színvonalú szállodákat szeretünk. Erről itt szó sem lehetett, hiszen meghívásnak tettünk eleget  és ilyenkor az ember örül és elmegy. Vagy nem örül és nem megy.
Mi elmentünk. Sajnos.
A múltkori örömömben el is felejtettem miért is utáltam egyébként a Balatont mindig. Hát az most eszembe jutott azonnal. Egészében a stílus,a jó izlés soha nem volt jellemző erre a helyre, csak a szocializmus régi képei, a rosszul értelmezett magyaros csárda hangulat és a bűn rossz kaja,rettenetes árakkal!
Sajnos aznap pocsék idő volt és mikor beléptünk a szállodába, azt hittem rosszul látok. Mindenhol gumipapucsos, fürdőköpenyes emberek, az egész lobbyban. Mindenki aki élt és mozgott wellness-ezett! A lobbyban is. Mit csinálnak ezek itt,… miért nincsenek lenn az uszodában, ha már ahhoz öltöztek? Miért csoszorászik itt mindenki félmeztelenül? A portán gyorsan szertefoszlott minden álmom egy masszázsról, mert kiderült,hogy sokan voltak a vendégek ahhoz, hogy egy ,azaz egyetlen masszőr a nap végéig tudjon engem fogadni:)
Kinéztem az uszoda felé, ahol nem láttam a vizet az emberektől, úgyhogy gyorsan felvettük a szobánk kulcsát és legnagyobb örömömre ott hagytuk ezt az őrületet. A szoba minőségéről,(a magát 4csillagos hotelnek mondott szállodában) most inkább nem is írnék semmit. Lepakoltunk és gondoltuk eszünk valamit a hotel éttermében, mert már ebédidő volt. Az étterembe érve,mikor megéreztük azt az oly ismerős állott zöldborsó és főtt répa szagát, ami a régi napközis időket idézte mindkettőnk számára,összenéztünk a férjemmel és azonnal kimenekültünk.
Na jó, de akkor hol eszünk. Menjünk, nézzünk körül itt Almádiban! Nem kellett sok idő, hogy felmérjük ott semmi nincsen amire mi gondoltunk, de még egy sétát sem ér meg. Beültünk a kocsiba és mentő ötletként elmentünk Füredre. Ott már egész szépen felújították a sétányt és van néhány guszta étterem és kávézó is. Beültünk egy,a magát olasz étteremnek mondó helyre,ahonnan nézhettem a vizet. Végül kisütött a nap, örültem, gyönyörű a tó, a design is kedves, de főzni sajnos még mindig nem tudnak. Illetve annyira biztosan nem,hogy én azért jó szívvel kifizetném még egyszer azt az árat,amit ott kérnek ezért. Hangzatos nevek az étlapon, de legnagyobb bánatomra egy spagetti carbonara-t sem képesek rendesen összedobni. Sőt egy igazán jó kávét sem tudnak főzni, ami pedig a gyenge pontom!
Sétáltunk még egy kicsit azon a pár száz méteren, aztán azt kérdeztem, mi a fenét csinálnak itt az emberek azon kívül, hogy ülhetnek a nagyon drága szép házaikba bezárkózva és főzhetnek maguknak esténként. Esetleg egymást meglátogathatják, mert itt semmi nincs, amiért kétszer lejönnél erre a sétányra. Egyszer igen, de kétszer:..:)?
Persze tudom, mindenkinek vannak kedvenc helyei…,szoktak javasolni ezt vagy azt,de az a kevés „egészjóhely” hihetetlen rossz utakon megközelítve, általában parkolók nélkül és csak előre foglalva elérhető álom estére. Mikor odaérünk,általában rájövünk,hogy nagy részben csak a Balaton”igazi” hangulatát keresve és saját romantikus gondolatainktól ellágyulva tudjuk be ”jónak” az adott helyet. Az étlapról,a borlapról,majd az árakról megfeledkezve próbáljuk ”nagyon”élvezni a balatoni látványt. Az a hely,ahová pedig csak úgy hirtelen felindulásból beesel,mert éhes vagy..,az maga a borzalom. A régi ”undokpincéres”,ehetetlen ”rosszkajás”,levevős borzalom. Ez sajnos így van.
 
 
 A vitorlázás még egy lehetőség lenne. Igen. Kint lenni a vízen az fantasztikus lehet!
A tó gyönyörű. Már akinek van hajója, vagy egy barátja, akinek van hajója. Barátunk van, de hajónk nincs, viszont a kikötőket én is imádom. Gondoltam besétálunk és egy kicsit nézelődünk.Aki látott már a világon bárhol vitorláskikötőt és bámészkodott a gyönyörű hajókat csodálva, az csalódni fog a Balatonfüredi Yacht Club láttán. Egyrészt, mert itt egy a szocialista időkből itt maradt portás bácsi nem enged be semmilyen bámészkodót, másrészt, ha mégis beenged nem nagyon érted mi az, ami ott fogad téged egy „vizi jármű raktározás” látványán kívül. Hol van a kikötőkre oly jellemző elegancia és szépség, a shop-ok, éttermek, vagy akár egy jó kávézó ebben az egyébként magáról nagyon sokat gondoló füredi vitorlás klubban.., azt nem tudom.
Pedig Füred tulajdonképpen a balatoni városok közül az egyetlen, ami tényleg folyamatosan szépül és újul meg,vélhetően az ottani ügyes és érezhetően roppant ambíciózus polgármesternek köszönhetően. Itt rendezik meg a híres Anna bált és a legnagyobb vitorlásverseny, a Kék szalag is innen indul,de ezen kívül is,Füreden tényleg minden héten történik valami. A vendég ezért aztán láthatóan rengeteg, de a színvonal sajnos (kicsit szebb díszletekben ugyan)…,de ugyanaz, mint 20 éve.
 
 
Csalódva tértünk vissza az autóhoz.
Nem értem,mit fogok én itt csinálni estig és miért is gondoltam még a múltkor,hogy vehetnénk itt egy kis házat?
 
Mostanra azt gondolom,hogy ha már vennék bármit ilyen áron,amiért itt bármit is kínálnak,vagy építhetnék, inkább szeretnék olyan helyen házat, ahol szép tiszta utcákon nagyokat sétálhatok, kiülhetek a kikötőbe egy egyszerű,de remek ételért vagy egy jó kávéért  reggel,a szomszédos kávézóba. Esetleg találkozhatok este a barátaimmal egy kellemes helyen és egy kedves vendéglős fogad jó ételekkel, elérhető árakon.Utána pedig beülhetünk egy kellemes bárba egy italra és közben isteni halk zene szól.. Ha van kedvem, szép helyeken kirándulhatok, kedves, jó hangulatú kis falukban, de a tájon kívül megbámulhatom a hangulatos utcákat,házakat és a napbarnított vidám (elegáns) embereket is. Kiülhetek a sétányon, vagy a kikötőben egy padra nézelődni és úgy is jól érzem magam.Mint sok helyen máshol a nagyvilágban…
Mert ha nem, akkor bezárkózhatok a saját kis kertembe, ugyanúgy, mint itthon Budapesten.
 
Tehát…,mégis,mondja már meg nekem valaki, hogy tulajdonképpen miért vesznek az emberek házat a Balatonon?
 
 
 
 
Üdvözlet a Balatonról! bejegyzés elolvasása