Egy utcai koldus "LV copy"
táskával
Minden hamisítvány, a replikák
világát éljük.
A márkás táskát, cipőt, órát,
ruhát és sportruházatot, a kölnit, az ékszereket, még a telefonokat
is mind-mind hamisítják.
De vajon
mi az oka, hogy manapság ennyire nagy divat hamisítványt
vásárolni?
Talán,
mert a vágyott márkának őrült ára van, és mi mégis szeretnénk
birtokolni, vagy, mert mindenki szeret olcsón jó cuccot
vásárolni, netán jó móka kipróbálni: vajon ki ismeri fel a
csalást? Valljuk be, sokunknak van hamis ruha, táska, ékszer a
tulajdonában.
Tény,
hogy a hamisítványok készítése hatalmas méretű iparág, amely
réges-rég túlnőtte a valódi márkák éves árbevételét.
Nemrég
elhűlve olvastam, hogy Honkongban olyan mértéket öltött a hamis
táskák használata, mint nálunk annak idején a CORVIN Centrum
Áruházas zacskók, amiket aztán mindenhol eldobáltak az utcákon. A
cikk arról a környezetszennyezésről szólt Honkong városában,
amelyet főleg a tengerparton elhagyott műanyag hamis táskák
jelentenek és amely szerint a probléma már a tengert is
veszélyezteti. Óriási gondot jelent ez a jelenség a városnak, a
természet és környezetvédőknek. A cikk szerzője azért könyörgött,
hogy legalább olyan táskákat vegyenek, amelyek vászonból vagy
bőrből készülnek, mert az legalább lebomlik, ellentétben a rengeteg
eldobált műanyag holmival. Honkongban olyan olcsók ezek a cikkek,
hogy akár minden áldott nap másikat vehetnek a nők és a régit
(mivel semmi értéke) azonnal el is dobják.
Őrület.
A
legtöbbet hamisított márka az egész világon a Louis Vuitton,
amelynek például a monogramos „ALMA” táskáját, azaz a copy-ját
megvásárolhatjuk mindenütt a földkerekségen fillérekért az utcai,
vagy strandárusoktól. Ez a speciális bevonatú vászon, amiből ez a
táska eredetileg készül, a hamisaknál általában műanyagból van és
ugyanez a helyzet a bőröndökkel és egyéb LV monogramos
hamisítványoknál is. Aki járt már esetleg Thaiföldön, vagy
Isztambulban és megfogott vagy vásárolt ilyen darabokat, az tudja
miről beszélek.
Nagyon
hosszú ideig rendkívül silány minőségben gyártották a hamis
táskákat. A kidolgozás amatőr, szedett-vedett és elnagyolt, a belső
kiképzés pedig egyszerűen szörnyűséges volt. Aztán eltelt egy pár
év és kinőtték magukat ezek a kizárólag hamisítványok
gyártására szakosodott gyártók a ”táskafronton”. Mára szinte az
összes márkát hamisítják, különféle árkategóriákban kínálják őket a
minőség függvényében például az interneten, speciális, erre
szakosodott webáruházakban. Lehet kapni Louis Vuitton táskát
30 $-ért, de ugyanezt kiváló minőségben 250-300$-ért is. Ezért az
árért viszont tényleg minőségi ”copyt” lehet vásárolni: ” kiköpött
mását” az eredetinek. Hasonló alapanyagból, kidolgozott belsővel,
monogramos zipzárral, márkázott zacskóban és dobozban. Az eredeti
LV monogramos Alma táska,(most maradjunk az első példánknál)
180 000Ft az Andrássy úti márkaüzletben, vagyis majdnem 1000$
a mai árfolyamon. A különbség tehát a legjobb minőségű hamisítvány
esetében is kb.700$, azaz kb.120 000Ft.
Miért is csodálkozik
akkor bárki, hogy annyi hamisítvány szaladgál az utcán, ebben a
divatot és márkákat éhező világunkban..
LV Alma táska , egy "jó" copy
Pedig egy
„ jó” hamisítvány áráért, azaz 40-80 ezer forintért, már
szép, jó minőségű, kevésbé drága márkájú de igazi
táskát vásárolhat bárki. Viszont a világmárkák olyan erős média
nyomást fejtenek ki,hogy tényleg elhisszük nekik,hogy (mondjuk)
Louis Vuitton nélkül nem élet az élet,...vagy nincs minőségi
élet...,vagy nem vagyunk elég elegánsak. Ehhez jön még az
”odatartozás” illúziója és ezzel együtt a világban kialakult
végtelen sznobizmus a márkák iránt. Hiszen a magazinok csupa
híresség,popdíva,vagy filmsztár kezében láttatják ezeket a holmikat
,így aztán rengeteg utánzójuk akad.

Pár napja
beszélgettem egy fiatalabb barátnőmmel, mondtam neki, hogy erről
fogok írni legközelebb. Ő kivételesen az a nő, aki szakmailag
vonzódik bizonyos márkákhoz, így nagyon sokat tud róluk. Azt
mesélte, hogy ő annyira beleszeretett a Louis Vuitton –t körüllengő
tradícióba és történetiségbe, hogy elhatározta, bármi áron szerez
egy igazi darabot. Hosszasan spórolt, csak erre gyűjtött. Fontos
volt neki, azt mondta, neki egész életére elég egy ilyen darab, s
minél öregebb, annál patinásabb is egyben. Eszébe sem jutott
hamisítványt vásárolni…!

De persze
ellenpéldám is van..,ezt a történetet a nemrég még a budapesti
Louis Vuitton üzletben dolgozó lánytól hallottam. Bement egy hölgy
egy táskával,hogy ki szeretné cserélni valamilyen okból. Még
számlát is mutatott hozzá, hogy Rómában vásárolták…stb,stb. Mivel a
világmárkák bármelyikét akárhol a világon kicserélheted ha
minőségi,vagy más probléma adódik vele, ez természetes. Nagyon jó
hamisítvány volt, bár ahhoz azért mégsem elég jó, hogy az üzletben
dolgozó jól képzett eladót megtévessze. A hölgy erőszakoskodott,
így központilag ellenőrizték a számlát is, ami mint kiderült úgy
szintén hamisítvány volt!!!
CHANEL
copy
Bottega Veneta "jó" copy
Komoly
újságok a világban újabban már arról is cikkeznek, hogy a márkák
saját maguk hamisítják magukat,hogy így pótolják a kiesett
bevételeiket. Pedig a hiba szerintem igazából tőlük indul.
A márkás cipők piacán is ugyanez történik
manapság.
Christian Louboutin copy cipő (márkázott
dobozban,zacskóval)
Az olyan
cégek,akik a tradíció és a különleges kézzel gyártott
minőség garanciáját ígérik és mondjuk 150 éve vannak a
piacon,nem tudtak ellenállni a terjeszkedésnek és egyszer csak
óriási mennyiségben kezdtek gyártani olyan piacokra,mint például az
Amerikai Egyesült Államok. Ezért az ”olaszországi műhelyekben
gyártott kézműves” termékek végül sokszor készülnek
Ázsia valamely szegletében, hiszen árban és mennyiségben már
így éri meg a gyártónak. Ezért aztán persze kikerültek az
alapanyagok,a szabásminták és szép lassan a szaktudás is a
bérmunkát végző országokba,ahol természetesen szinte azonnal
beindult a hamisítása ezeknek a cikkeknek.

Igen ám,
de a világméretű dömpinggyártás ellenére az árak mégis magasak
maradtak a márkás termékeknél, pedig ilyen árakat a piacnak
megfelelően csak a különleges, kevés példányszámban gyártott
kézműves termékekért fizettük meg régebben. Ezekhez a termékekhez
nem juthatott hozzá mindenki könnyedén. Persze volt ebben egy
elítélhető elitizmus, de ez adta meg az értékét, mármint hogy
egyedi terméket vásárolt valaki, egy akár meg is örökölhető
”műtárgyat”, mint egy festményt, vagy szobrot. Egy kézzel gyártott
különleges minőséget. Generációk adták át egymásnak a családban az
egyszer valamely családtag által megvásárolt márkás órát,vagy a
különleges Tiffany vagy más neves ékszert, bundát,esetleg egyedi
ruhákat, ékszertáskát, bármit ami minőség volt,ami érték
maradt,vagy örökérvényűnek számított.
Szerintem ennek az érzésnek az illúziója tűnt
el végleg az iparszerű gyártással, a márkák ilyen mértékű
terjeszkedésével na és persze a hamisítással.
Nem
állítom, hogy most nincs ilyen, vagy nem törekednek még ma is a
márkák ezt a vonalat is fenntartani, de egyre kevesebb példa van
erre sajnos.
Hermés Birkin copy
Ha
maradunk a táska példámnál, akkor egyedül a Hermés híres Birkin
táskája tartotta magát sokáig, de már azt is olyan elképesztő
minőségben hamisítják, hogy lassan nem is értem ki és miért fizeti
meg még mindig azt a bizonyos 4 500 Euros kezdő árat, hogy
feliratkozzon egy listára és esetleg egy év múlva megkapja majd az
áhított táskát.
Na jó…,
azért mégis értem persze!
Főleg,
mióta egy olasz barátnőm két ilyen gyönyörű modellt örökölt nemrég
a mamájától és azt írta nekem, hogy nagyon fog vigyázni rá, mert
szeretné majd átadni a ma 9 éves kislányának is!
Jó hamisítvány, vagy
rossz, mindenképpen hamis.
Ez csak
illúzió, nincs értéke, nincs tradíció, mögötte. A ”baj” csak az,
hogy így viszont nem is ér (még érzelmileg sem ) számunkra annyit,
mintha az eredeti lenne a birtokunkban. Megunjuk, tönkremegy,
eldobjuk és veszünk egy másik ”LV” monogramos táskát.
De egy egészen biztos, azt
aztán senki nem fogja örökölni tőlünk..!
Néhány copy oldal a
több ezerből a kiváncsiaknak:
http://www.ourpurseworld.com/
http://www.watch-replica.net/replica_watches_bvlgari.html
http://www.cnreplicas.com/H-1004000005361-1177.html
http://www.cnreplicas.com/Louis_Vuitton_Replica_Bags.html
http://www.ourpurseworld.com/tem/product_87.html
http://www.topbaghome.com/hermes-handbags-c-97.html
http://www.topbaghome.com/25cm-hermes-birkin-handbag-dark-gold-p-3512.html
http://www.phoenix-luxury.com/hermes-c-100.html
http://www.replicaestore.com/mo/index.html
Még telefon is:
http://www.replicamobile.com/
Órák:
http://www.glamourreplica.com/
ékszer:
http://www.tiffanyoutlet.com/
Tollak:
http://www.replica031.com/Replica_Pens/Mont_Blanc_Replica_Pens_1.html
Recently I found a major
difference between a fake Birkin and an authentic Birkin. This
difference has not been noted everywhere yet, so I think it might
be worth mention. Check the photos below, can you spot any
difference?

A Vanity Fair cikke a Hermes
cégről:







LV
copy táska,sapka,pénztárca...,bármi
kapható.
... egy igazi óriás
Hermes Birkin, Katie Holmesnál!

I love copy...?! bejegyzés elolvasása
..azaz hogy kerül a
(gumi)csizma az asztalra?


Én még emlékszem, mikor
gyerekkoromban rám adták azt az undok kalucsnit (aki nem tudná, a
cipőre ráhúzható gumicipő) esős, sáros időben…, hogy azt mennyire
utáltam. Aztán mikor kicsit nagyobb lettem, akkor kaptam egy
gumicsizmát ugyanerre a célra, de közelharcot vívtunk én és a
nagyszüleim, amikor rám akarták adni. Ronda volt, ormótlan és
merev, ráadásul hideg is. Alig tudtam benne járni. A nagyapám is
hordta, a nagymamám is,a szüleim is és mindenki körülöttem. Az
időjárás, a kerti munka miatti kényelmetlenség utálatos
darabja…,így maradt meg az emlékezetemben a gumicsizma. Aztán
teltek-múltak az évek és egyszer csak valakitől azt hallottam, hogy
vásárolt Bécsben egy Chanel
gumicsizmát.
Hogy MIT??? Kérdeztem
elhűlve.
IGEN, jól hallottam, Chaneltől
GUMICSIZMÁT!
Jellemző…,Lagerfeld kezdte
ezt az őrületet is természetesen. A kísérletezés, a határok
feszegetése mindig is az ő terepe volt.
Angliában,1817-ben kezdtek
teljesen sima,díszítés nélküli magas szárú férficsizmákat gyártani,
amikor a férfiak végérvényesen átpártoltak a térdnadrágról a hosszú
nadrágra, mert az új nadrágot nem tudták ráhúzni a régi hessei
tipusú csizmára(hessian boots) a szárán lévő díszítés
miatt.
.png)
Arthur Wellesley, az
első Wellington herceg elsőként rendelt magának
ilyet,vagyis olyan csizmát,amely teljesen sima és rá volt szabva a
lábszárára,ezért az a név rajta ragadt és ezt a fazont a
mai napig Wellington csizmának hívják. Az 1840-es években a
férfidivat alapvető kelléke lett a korabeli Angliában. 1856-ban
készült el az első gumiváltozat, mikor Amerikából megérkezett a
gumi, mint új alapanyag. A Mr. Henry Lee Norris, amerikai
vállalkozó által Angliában alapított új gyárat és céget
Rubber Company néven jegyezték be, még ebben az évben. A
gumicsizma az angliai időjárásnak minden szempontból megfelelt.
Mikor kitört az I.világháború, a hadsereg óriási lehetőséget látott
az új csizmában. A lövészárkok, a háborús viszonyok elviselése
könnyebbé vált a katonák számára, mivel nem ázott át. Több,
mint egy milliót rendelt belőle a hadsereg. A divatos
csizma hirtelen szükségszerűvé vált és ez történt a II.világháború
idején is. A háború végére a Wellington csizma elképesztő népszerű
lett a lakosság körében is. A nehéz életkörülmények és az időjárás
viszontagságai miatt, mindenkinek megfelelt. Olcsó, kopás és
időálló, így a munkásosztály számára elérhető és ideális.
1955-ben készül el az első, ma is eredetinek
számító zöld Hunter Wellington márkanevet viselő
gumicsizma.

A királynő is ebben
vadászik és kertészkedik és ezzel végérvényesen elindul az
emblematikus tárgyak népszerűségét mérő listán a csúcsok felé.
Kultikus darabbá válik és ezt a gyártó egyre jobban ki is
használja. A divat iránt érdeklődőknek több színben is elkezdik
gyártani, majd évről évre újabb mintával bővül a választék. Ez a
Hunter ma.
Erre már felfigyelt a
divatipar is, majd a márkák, ebből is elsőként Karl Lagerfeld, így
azután hamarosan megszületett az első CHANEL
gumicsizma!
A legnépszerűbb mégis évek óta
a Burberry kockás, mivel ráadásul a gumicsizma filozófiája
illeszkedik is a márka kollekciójába. Azóta számtalan módon lett
átgondolva, újratervezve, elképesztő mintákkal ellátva sok-sok
márka és tervező által. Dior, Chloé, D&G, Donna Karan, Gucci,
Armani, Marc Jacobs, Laura Ashley mind-mind piacra dobták saját
Wellington átdolgozásukat… és most itt a legújabb kreáció, Jimmy
Choo és a Hunter közös Wellington csizmája..!
Jó nézelődést és szebb
időt mindenkinek!
Jimmy Choo &Hunter
Wellington
HUNTER Wellington
csizmái







Burberry










Chanel


Chloé

Christian Dior


D&G

Emporio Armani

Donna Karan

Gucci


Laura Ashley





Marc Jacobs


Marni

...és a többiek








...és más őrültségek!
Új őrület! Gumicsizma Chaneltől? bejegyzés elolvasása
Ez az írás egy
bővebb változata a Marie Claire 2010.februári
számában ugyan ezzel a címmel leközölt cikkemnek.(40.oldal)
Köszönet a Marie Claire-nek és külön köszönet
Szűcs Petinek a baráti segítségért ,mint
mindíg.

Soha életemben nem hordtam magas sarkú
cipőt. Egyszerűen nem tudok
benne járni. Ez is valami az életben,amit "időben" kell
megtanulni ::)) Két magas sarkúm van, de csak olyan
alkalmakra tudom felvenni, amikor le is ülhetek az este folyamán.
Ennek ellenére őrülten vonzódom a cipőkhöz. Irigykedve nézem
azokat, akik sikkesen és biztosan képesek a legmagasabb sarkakon is
járni. Igaz, még a mostani divat ellenére is az a tapasztalatom,
hogy ők vannak kevesebben. Nagyon sok nőt látni a divat eme,
sokszor 15 cm-es oltárán szenvedni. A cipő mindenkit meghódít,
legyen az nő, vagy férfi. Egy eltalált modell a legegyszerűbb ruhát
is feldobja, egy igazi kézműves darab már messziről látszik.
A ”cipőbolond”, ha belép egy cipőboltba, úgy érzi magát,
mint a gyerekek a cukorkaboltban. A bőr illata, a színek,
a formák, a sarkak és a dobozok… Igen, én még a cipősdobozokat is
imádom. Izgalommal teli pillanat, amikor az eladó kihozza a
méretem, és kinyitja a fenséges dobozt…

...egy Christian Louboutin
csoda
Késő ősszel Frankfurtban
voltam, ezért ott próbáltam beszerezni a téli csizmámat. Na, a
csizma az nehéz ügy. A szára vagy feljön, vagy nem. Nekem inkább
nem. Másnak ugyanaz viccesen bő. Megtalálni a megfelelő színt,
stílust és fazont, ami nem mellesleg jó is rám, az maga a kálvária.
Végigjártam az összes általam preferált márkát, néhányszor több, a
szakmájában igen elhivatott és komolyan ”tréningezett” eladó is
feladta a velem való foglalkozást. Igazi kedvencem a lovaglócsizma fazon. Az évek
folyamán több örökérvényű darabra is szert tettem, de azért bárhol
meglátok egy gyönyörűséget, azonnal megdobban a szívem.
A cipőszenvedély nem
olcsó mulatság. Az
igazán régi cipőkészítő mesterek mind Olaszországban
találhatók. Nem ritka közöttük a 100-150 éves múlttal rendelkező
családi vállalkozás. A tradíció, a kézimunka és a híres olasz
tervezők munkájának kifogyhatatlan tárháza, egyszerűen
ellenállhatatlan a számomra. Amikor Olaszországban vagyok, mindent
felpróbálok, még azokat a cipőkölteményeket is, amikben biztosan
nem tudnék soha egy lépést sem tenni. Fennkölt pillanat számomra
egy-egy ilyen darabot kézbe venni és felhúzni a lábamra. Abban a
pillanatban, amikor felcsúszik a lábfejeden, a szemed előtt alakul
át a lábad formája is, mint a mesében, és úgy érzed, a tiéd a
leggyönyörűbb láb a földkerekségen, de az egészen biztos, hogy
mindenképpen vetekszel Carrie Bradshaw-val a Szex és
New Yorkból. Nincs vastag térd és vastag boka, és nincs görbe,
vagy oszlopláb, csak teljes áhítat és a gyönyörű CIPŐ.
Szerintem ezért vásárolunk, mi nők, állandóan cipőket,
ezért az élményért. Tudják ezt az olasz cipőkészítők is,
nem beszélve a régi, nagy múltú műhelyekről. Aki szereti a cipőket,
az általában kicsit tud is róluk. Legalábbis én szeretem a
történetüket.

Amikor egyszer Rómában
sétálgattunk, megláttam egy olyan kifinomult sportos eleganciával
felöltözött nőt, amit mindig is csodáltam. A középlábszárig
felhajtott farmerja alól egy gojzer varrott, cúgos, gyönyörű barna
csizma látszott ki, amitől azonnal izgalomba jöttem. Na de most mi
legyen? Hogyan tudjam meg, hogy hol vette? Kicsit tipródtam, de
csak pár percig és közben persze követtem a hölgyet, majd legyűrve
szégyenlősségemet, összeszedve összes olasz nyelvtudásomat és a
tőlem telhető legudvariasabb módon megszólítottam. Nagyot nevetett
a kérdésemen és ezt válaszolta: POLLINI…,certo!
Hát persze..., Pollini! Az
1800-as évek végén egy kis olasz faluban, San Mario Pascoliban két
fivér cipőgyártásba kezdett.
Romero és Domenico Pollini „alkotásaiban” egyesült a
kézművesek konzervatív precizitása és az előremutató divat iránti
nyitottság. Ennek köszönhetően az unokák, Vittorio és Alberto már
egy jól működő vállalkozást örököltek, amivel 1979-ben Monte-Carlón
keresztül kiléptek a világpiacra. A bőráruk gyártásában és
forgalmazásában világviszonylatban is vezető szerepet betöltő olasz
cégnél Nicholas Kirkwoodot nevezték ki a cipő
kollekciók design igazgatójának. Kirkwood új csapatot épített és
más divattervezők is csatlakoztak a Pollini házhoz. Az ő feladatuk
a kiegészítők és táskák megálmodása volt. Tehát a Pollini még
mindig olasz vállalat, annak minden tradíciójával, de a vezető
tervező már angol. Ez azonban csöppet sem szegte kedvem..,sőt!
Amikor megláttam az üzletbe lépve a polcon az áhított modellt, nem
sokat gondolkoztam, azonnal rámutattam és magabiztosan kértem egy
38-ast. Az eladó rám mosolygott és már hozta is. Mintha a lábamra
öntötték volna. A kezemben tartva még szebb volt, mert a finom
kidolgozás és a kényelmes belső, most mutatta meg igazán magát.
Végül úgy fizettem ki, hogy aznap már le sem vettem.





Pollini
cipők
A másik nagy kedvencem
Salvatore Ferragamo, ”az
álmok cipésze”. Ő a világ leghíresebb cipőtervezője, minden fiatal
tervező példaképe.

Salvatore Ferragamo
Bonitoban született 1898-ban, egy kis faluban, dél Olaszországban,
14. gyermekként. Kilenc évesen kezdett el a nővéreinek cipőket
készíteni és már akkor biztosan tudta, hogy véglegesen megtalálta a
hivatását. Egy évig Nápolyban tanult cipészmesterséget és bár
nyitott egy pici műhelyt szülei házában, de végül mégis emigrált
Bostonba 1914-ben. Bátyja után ment, aki akkor már ott
dolgozott egy cowboy csizmakészítő műhelyben. Később tovább állt
Kaliforniába, Santa Barbarába, majd Hollywoodba, ahol megnyitott
egy mérték utáni cipőkészítő műhelyt. Elképesztő kézügyessége,
igényessége és stílusérzéke miatt, nemsokára hírességek lesznek a
kuncsaftjai és elkezdett dolgozni a filmiparnak is. Azonban csak
részben elégítette ki a virágzó üzlet és a hírnév. Mindig tanulni
vágyott, megismerni az embert, többet akart tudni az anatómiáról, a
járásról, a láb kényelmes fekvéséről. Tudta, hogy hosszú távon
hiába szeretnek bele a hölgyek a cipőibe, ha azok esetleg
kényelmetlenek. Tehát sikerei mellett, beiratkozott, a University
of Southern Californiára, anatómiát tanulni. Az itt tanultak
alapján létrehozott egy olyan, acélból készült talptartót, amely
ekkortól kezdve minden cipőjébe beépítésre került. A tervező
anyaghasználata más téren is nagyon eredeti volt, használta a kínai
selymet, a brokátot, de még gobelin technikával készült anyagokat
is. Az egyetem elvégzése után végül úgy dönt, hogy tizenhárom évvel
az amerikai sikerek után 1927-ben mégis visszatér Olaszországba.
Fontos volt számára az olasz életforma, az ottani inspiráció. Mikor
Firenzében kinyitotta műhelyét a Via Mannelli-n, azonnal olyan
hírességek rendeltek nála cipőket, mint Éva Peron, vagy Marilyn
Monroe. Élete végéig kísérletezett. Különleges díszek, csattok és
újszerű szabás jellemezte munkáit. Az olasz kreátornak köszönhetjük
a tavaly is divatos parafából készül platform talpat, amely kellően
erős, mégis könnyű. A szakma, mint látnokot tisztelte őt és munkái
a mai napig adnak inspirációt az új tervezőknek is.1960-ban halt
meg 62 éves korában. Halála után felesége, Wanda és hat gyermeke
örökölte és vitte tovább a családi vállalkozást. Legidősebb lánya
Fiamma, aki örökölte apja tehetségét és vezetőtervezője volt a
cégnek, 1998-ban meghalt. Nevéhez fűződik a márka két legsikeresebb
terméke a Vara cipő és a Gancino motívum megalkotása.

Ferragamo mandzsetta gomb a
gancino motívummal
1995-ben Firenzében múzeumot
nyitottak Salvatore Ferragamo, a tervező munkáiból. Életrajza
Az álmok cipésze címmel jelent
meg. Valóban, a Ferragamo cipő egy megvalósult álom, már annak aki
belebújik, vagy megvásárol egyet. Akármi is a divat, mindig készít
lapos és kis sarkú, azaz nekem való modelleket is
(Vara).
Ám ha valaki mégis magas
sarkút keres, de nem túl rutinos ennek viselésében, neki is ezt a
márkát ajánlanám. Soha nem fordulhat elő, hogy egy Ferragamo cipő
kényelmetlen legyen és persze mindig időt álló.
Az a két magas sarkú cipőm,
amit az elején említettem, mindkettő Ferragamo és kipróbáltan olyan
felépítésű, amiben még én is tudok néhány biztonságos lépést
tenni.
Bruno Magli, cipőm
nincs. De sokszor és sok helyen felpróbáltam már különféle
modelljeit. Nézegettem, kezembe fogtam, egyenlőre
ismerkedünk.
Bruno Magli1936-ban alapította
cégét, Olaszországban, Bolognaban két testvérével, Marinoval, aki a
talpakat készítette és Mariával, aki a felsőrészekért volt
felelős.
A társaság 1947-ben nyitotta
meg első kiskereskedelmi üzletét és hatalmas növekedésen ment
keresztül a következő több mint 60 évben, mégis megmaradt családi
ellenőrzés alatt 2001-ig. Ekkor felvásárolta a vállalat felét egy
luxemburgi befektetési alap, melynek tulajdonában van a Bulgari
luxusmárka is. A vállalat mind a mai napig elkötelezett híve az
olasz hagyományoknak és kézimunkának.
1996-ban az OJ Simpson per
kapcsán, - amiben egy Bruno Magli cipő volt a vád egyik
legfontosabb bizonyítéka- a márka elképesztő ismertségre tett
szert az egész világon. Egyedül csak az amerikai piacon 50%-os
bevétel növekedést eredményezett. Bár a cégnek komoly
gazdasági sikert hozott ez a kínos hírnév, ők mégsem örültek
igazán, ami érthető egy ilyen régi, konzervatív értékeiről híres
gyártónál. A perben elhíresült cipőmodellt a család végül kivette a
gyártásból, ezért a megmaradt néhány pár csak gyűjtők és persze OJ
Simpson birtokában maradt meg:)).
Az elegáns, jó értelemben vett
konzervatív cipőkre mindig szükség lesz. A business look
elengedhetetlen része, de a hétköznapi viselet legegyszerűbb és
legnemesebb darabjai ”ők”. Nem véletlen, hogy a cég híres ügyfelei
közt van többek között Erzsébet angol királynő és Hillary Clinton
is.
Bruno Magli Rouge
cipő
Az a.testoni márkát akkor fedeztem fel,
amikor a férjem egyszer haza érkezvén egy üzleti útról, lepakolta a
cuccait. Külön rakott egy hatalmas zacskót és csillogó szemmel
közölte velem, hogy vett magának egy a.testoni cipőt! Már megszoktam és
tudom,hogy nagyon igényes a cipőkre, így elég sok szép és finom
férficipőt láttam már közelről,hirtelen nem tudtam mitől kéne ezt a
különös áhítatot éreznem amit az arcán látok. Aztán a kezembe
vettem és akkor mégis utolért ez az érzés.
Mikor megláttam a cipőbelsőt
elgyengültem...
Ez a bolognai
konstrukció, amiben kecskebőr a bélés és kézzel van hozzá
varrva a felsőrészhez, úgy terül rá a lábra, mint egy kesztyű. Az
oroszlános címke viszont úgy van elhelyezve a talpban, hogy ember
mehet az űrbe, mégsem lehet megérteni, hogy hogyan varrták oda.
Oxford a neve a fekete csoda stílusának, amit a kezemben tartottam.
Mint megtudtam létezik egy másik, a norvég konstrukció, ami
mindig egy úgynevezett láncfűzésnek nevezett kézi varrással készül.
Ez egyébként az ősi hegyi bakancsok készítésének technikája, ami a
legmostohább időjárási körülményeknek is ellenáll. Az
a.testoni cipőkön megtalálható néhány olyan varrási trükk,
ami kizárólag csak rájuk jellemző.
Alapítója, Amedeo
Testoni 1905-ben született Bolognában és már kamasz
korában a cipőkészítés érdekelte. Végigjárta a környék és Bologna
összes rangos műhelyét és elsajátította a cipőkészítés művészetét a
legmagasabb fokon. Álma a legszebb és legjobb férficipő készítése
egész Olaszországban és a legrangosabb férficipő üzlet létrehozása
a világon. Ezért 1929-ben megalapította, a.testoni nevű
céget. Álma végül teljesült, minden a.testoni cipő egy mestermű.
Páratlan rugalmasság, kézi munka, a legfinomabb bőr és szövet
jellemzi mind a mai napig. A 80-as évek óta gyönyörű női kollekciót,
cipőket és luxus kiegészítőket is készítenek.
Az a.testoni egyedülálló és a világ
legigényesebb ügyfeleinek gyártója.
Mikor a férjem legközelebb
megérkezett egy hasonló útról, már messziről kiszúrtam a
jellegzetes zacskót....szerencsés vagyok,én is kaptam egy
a.testonit!
a.testoni
szandál
A
Gucci név
évek óta újból virágzik és ennek bizony Tom Ford,a márka
vezető tervezője az oka. Aki él és mozog és ad magára, az
Guccit hord::)).(kis túlzással persze) és így volt ez már a
hatvanas években is. A ”divatbolondok” imádják és ha máshogy
nem, legalább egy GG monogramos öv, biztosan ott díszeleg a
farmerjukon. Olyan státuszszimbólum, mint egy drága autó,ez a márka
pont erre lett kitalálva. A luxus jelképe, ami
látszik is. Fiatalos, erotikus, lendületes. Gyönyörű cipői sajnos
nem nekem valók, nagyon magas sarkúak, de persze néha titokban én
is besétálok és felpróbálok egy leheletnyi pántos szandált, vagy
kövekkel díszített alkalmi cipőt.
A család története egy valódi
krimi. A média
egyfolytában évekig tudósított botrányaikról.
Pedig kezdetben minden jól indult…
Guccio Gucci Firenzében született,1881-ben. 1898-ban az
akkor tizenhét éves fiú, Londonba indult szerencsét próbálni, ám
kezdetben csak londinerként alkalmazták a Savoy Hotelben. Miközben
a vendégek súlyos bőröndjeit cipelte felfigyelt arra, hogy a
gazdagoknak semmi nem lehet elég drága, ami szép és elegáns. A
minőségért bármennyit hajlandók költeni. Ezen felbuzdulva 1923-ban
egy firenzei mellékutcában nyitotta meg első üzletét, ahol
kezdetben nyeregtáskákat készített. Gucci álma az volt, hogy több
generáción átívelő cégbirodalmat hozzon létre. A kombináció, hogy a
hiányzó alapanyagot vászonnal pótolja az 1930-as évek bőrhiánya
miatt alakult ki, ami végül a védjegyévé vált.

Megnősül és hat gyermeke született. A családi
vállalkozásban varrónő felesége, Aida Callavelli, valamint öt fiúk
és egy lányuk is keményen kivették a részüket a munkából. Az
1940-es években fia, Aldo ötlete nyomán a híres
GG, vagyis apja monogramja rákerült az általuk
gyártott táskákra. Az akkor még ismeretlen marketingfogás bombaként
robbant.
A
Gucci táska igazi luxuscikké vált.
A cég
mottója : ”Az árat elfelejtik, de a minőségre
emlékeznek.”

A
vállalat 1952-ben az Egyesült Államokat vette célba. A két Gucci
fiú, Aldo és Rodolfo az idősödő és betegeskedő apa tudta nélkül
üzletet nyitott Manhattan legelegánsabb utcájában, a híres New
York-i Ötödik Sugárúton. Ám rá egy évre,1953-ban Guccio Gucci 72
évesen meghal, és a családi vállalatot fiaira hagyta. A következő
hetven év a két báty és családjaik háborúskodásának jegyében telt,
miközben a Gucci vállalat, köszönhetően Aldo üzleti tehetségének és
vezetői képességének, nemzetközi birodalommá nőtt.
A hatvanas évekre a Gucci
státusz-szimbólummá válik. Akinek nincs Gucci cipője vagy táskája,
az nem is számít a sztárvilágban. Gina Lollobrigida, Sophia Loren,
Liz Taylor és Jacky Kennedy is Guccit hordanak. Az 1980-as évek
elejére a Gucci cég az egyik legnagyobb név a divatszakmában. A két
testvér, Aldo és Rodolfo Gucci arról álmodik, hogy a fiaik
kormányozzák tovább az óriásra nőtt vállalatot. De 1983-ban Rodolfo
Gucci meghal, és elkezdődik a családi háború, a ”Gucci
Saga”.

A
Gucci család
(balról)Giorgio,Maurizio,Roberto,Aldo,Alessandro,Paolo,Elisabetta,Patrizia,Guccio,Rodolfo
1987-ben Maurizio, Rodolfo fia úgy dönt, hogy a
Gucci, amely a múltban táskáiról, öveiről és egyéb kiegészítőiről
volt híres, megjelenik a kifutókon. 1993-ra a Gucci a kifutók
világát is meghódítja, az új vezető tervezővel, Tom Forddal az
élén.
A
háttérben zajló családi viszálykodásra Maurizio meggyilkolása tesz
pontot. Mint később kiderült, Mauriziót saját felesége ölette meg.
A Gucci dinasztia fényes évtizedeiről készít filmet a Fox 2000
stúdió. A család drámájáról szóló film rendezője, Ridley Scott
állítólag már tárgyalt Angelina Jolie-val arról, hogy ő játssza az
egyik főszerepet. A színésznő a hírhedt femme fatale, Patrizia
Reggiano bőrébe bújik,míg Maurizio Gucci szerepében,Russell
Crowe!
Patrizia és Maurizio Gucci
Patrizia Guccit letartóztatják..
A
családi viszály nem tett jót a Gucciknak, szép lassan kiperelték
egymást az évi húsz millió dollár hasznot hozó cégből. A
valamikori családi vállalkozás igazgatótanácsában ma már nem ül
egyetlen Gucci sem. A márka viszont él és virul és az
erotikus elegancia elsőszámú nagykövete.
PRADA,
amit imádni kell. Van Prada
szandálom, cipőm és csizmám is, nagyon közel áll a stílusomhoz és
az egyik abszolút kedvencem. Pradat viselni egyet jelent a
minőséggel és a nőiességgel. Meg egy csipetnyi lázadással, a
konvenciók, az egyszerűség és a mindennaposság ellen... Már ahogy
ezt leírtam, az is jó…! Mint ahogy Pradaban járni is jó.
Valószínűleg az sem véletlen, hogy a Prada a
legtöbbet hamisított márka.

Mára a divat egyik
legbefolyásosabb asszonya Miuccia Prada. Tervez és
diktál, bevétele meghaladja az évi egymilliárd fontot és még nincs
húsz éve, hogy berobbant a divat diktátorai közé…Miuccia Prada nem
is tervezőnek készült. Politológiát tanult, és aktív politizálásba
kezdett. Ahogy ő mondja, egyszerűen csak megtörtént vele, hogy
tervezni kezdett, mint ahogyan egyszer csak elérte a siker. De,
hogy mi lenne a titka, arról fogalma sincs…
A Prada-ház története 1913-ba nyúlik vissza, akkor alapították a
Prada testvérek.Egyikőjük dédunokája Miuccia, aki 1978-ban szállt
be a családi vállalkozásba, amely addig inkább csak bőrdíszművel
foglalkozott.
Alig tíz év után, 1989-ben mutatták be az első, általa tervezett
gyűjteményt, az őszi-téli időre. Ezt követte a Miu Miu vonal
1992-es bemutatkozása, amely nevét Miuccia becenevéből
kapta.1993-ban megnyerte az Amerikai Divattervezők Nagydíját.
A Prada azóta fogalom. Miuccia kitűnő üzletasszonynak
bizonyult.1990-ben megszerezte a végnapjait élő Fendi-t, és
részesedést szerzett a Loius Vuitton-ban is…

Prada cipő
...és most végre lássuk be, az
olaszokon kívül is van még cipőtervezés,sőt igazi ÓRIÁSOK
ők!
Manolo
Blahnik
"A lábujjak dekoltázsának
titka nagyon fontos része egy cipő szexualitásának. Mindig csak az
első két hajlatot kell megmutatni" - nyilatkozta a cipők királya, akinek
bármennyire is hihetetlen, de csupán egy butikja van Londonban és
egy New Yorkban.
Tehát mit tegyünk..., Manolot
vásárolni Budapesten nem lehet. Még a legelszántabbaknak is
legalább Londonig kell repülni érte. Amióta vetítette a TV és
a mozik a Szex & New York sorozatot ill. filmet, már
itthon is látni elvétve Manolot a lábakon. Na, nem sokat…, mert az
ára igencsak borsos, de azért látni.
New Yorkból érkezett meg
nemrég egy barátnőm egy ilyen csodával. Összegyűltünk
páran, mert kellő rangot szerettünk volna adni annak az
eseménynek, hogy kezünkbe vehetünk egy
MANOLO-t::))!
Őszintén szólva ez az egyetlen
cipő, amit nem tudtam sehol máshol felpróbálni, mert valamiért már
jó néhány éve nem jártam az említett két városban. Mikor a doboz
fölé hajoltunk, mindannyian elnevettük magunkat. Milyen
őrültség a divatnak így ”bedőlni”!
Mikor kivettük a dobozból és
négyen egyszerre próbáltuk a leheletnyi piros pántos szandált,
végképp fulladozni kezdtünk. Viccesek voltunk tényleg. Mindenki
harisnyában… és volt, aki egy fél párban botladozva.., mint a
gyerekek abban a bizonyos cukorka boltban…
Hát ezt tette velünk
egy Manolo.
Manolo
Blahnik 1942.
november 28-án született a Kanári-szigeteken. Cseh származású
apjának és spanyol anyjának banánültetvénye volt a szigeten. A
család gyakran utazott Madridba és Párizsba, ahol apja és anyja
szabókat és butikokat látogattak. A kis Manolo nagy élvezetet
talált abban, hogy az anyja által előfizetett divatmagazinokat
nézegette, a cipőkészítésben pedig korai leckéket kapott akkor,
amikor figyelte anyját, hogyan készít szalagok és csipke
segítségével saját cipőt magának.
Manolót szülei a genfi
egyetemre küldték, hogy ott politológiát és jogot tanuljon, de
gyorsan megunta és váltott.1965-ben Párizsban elkezdte
művészeti és díszlettervezői tanulmányait. Öt évvel később
Londonba költözött, ahol először egy butikban dolgozott, majd
később a The Sunday Timesnak készített fotókat.
1971-ben New Yorkban az
amerikai Vogue akkori főszerkesztőjének, Diana Vreelandnek
megmutatta rajzait és díszletterveit, aki arra biztatta,
tervezzen cipőket. Blahnik Londonba visszatérve megfogadta a
tanácsot és cipőket kezdett el tervezni, amivel aztán megalapozta a
jövőjét. Először a Zapata nevű férficipőket
árusító butik számára tervezett, később már több
neves divattervezőnek készített a bemutatóikhoz cipőket. 1973-ban
kétezer fontnyi kölcsönből megvásárolta a Zapatát és nővérével
megnyitotta első üzletét.
1978-ban tört be az amerikai
piacra, amikor megalkotta cipőkollekcióját a Bloomingdale's áruház
számára. A következő évben nyitotta meg a Madison Avenue-n
saját butikját. Végül a Szex és New
York című nagy sikerű sorozat tette fel az i-re a
pontot és hozta meg a világhírt. Diana hercegnő és
Madonna is Manolo cipőbe bújt és a
popdíva híres mondása, miszerint a
Manolo cipők „tovább tartanak, mint a
szex”, még híresebbé tette. A mai napig vannak olyan
fanatikus rajongók, akik előre és látatlanba rendelnek a
következő kollekcióiból. 1999-ben, első cipőtervezőként megkapta az
Ezüst cipő díjat, 2003-ban pedig a londoni Design Múzeumban nyílt
kiállítás munkásságából.
egy Manolo
cipő csoda..

Manolo híressé vált
Zebra cipellője...

Jimmy Choo,
a kínai cipőtervező 1961-ben
született egy cipőkészítő családba,Kínában. Az iskola mellett a
családi vállalkozásban dolgozott, első cipőjét tizenegy évesen
készítette. Londonba ment egyetemre és 1983-ban szerzett diplomát a
London Collage of Fashion-ön. Az egyetem alatt dolgozott egy
étteremben és egy cipőgyárban is. 1984-ben az általa készített
cipőket a Lucky Shoes márkanév alatt kezdte árulni, csak
később váltotta fel, saját,jól csengő nevével.
1986-ban nyitotta meg első
műhelyét és gyors sikereket ért el.1988-ban a divat bibliájának
számító Vogue, nyolc teljes oldalon dolgozta fel akkori
kollekcióját. Diana walesi hercegnő is rajongott a tervező
kreációiért és igazi pártfogója lett Jimmy Choo-nak.
1999-ben elnyerte a British
Fashion Council az Év kiegészítő tervezője díját. Természetesen
felpróbáltam már néhány modellt a különböző városokban és
üzletekben, mert a kíváncsiság az kíváncsiság. A J,Coo cipő azonnal
elragadja az ember képzeletét, mert színes, játékos, nőies és
nagyon kreatív, egyszóval imádni való… de egyenlőre én és Jimmy
Choo ebben maradtunk.
Jimmy Choo
cipői
Christian
Louboutin
cipőit nem
lehet NEM fölismerni!
A francia cipőtervező zseni
1963-ban született, Párizsban. A legenda szerint egész tinédzser
korában cipőket rajzolt, már akkor szenvedélyévé vált a tervezés.
1979-ben, mikor meglátott egy múzeumi feliratot, ami a hölgyeket
arra figyelmeztette, hogy óvatosan lépjenek a parkettára a
tűsarkakkal, mert az felsérti a padlót, forradalmi ötlete támadt,az
ék alakú sarok! Kezdetben a nagy divatházaknak dolgozott, tervezett
például a Chanelnek és Yves Saint Laurent-nak is. 1991-ben nyitotta
meg első saját nevével jelzett üzletét Párizsban, s két évre rá,
1993-ban New Yorkban. A márka 2003-ban táskavonallal is
bővült.

Amikor Christian Louboutin
cipőt keresünk bárhol a világon, ha másról nem is::)), akkor piros
lakk talpairól, ami az évek alatt védjegyévé vált, azonnal
felismerhetjük. Ennyire költőien nőies, szoborszerű és
műalkotásként kezelt cipőket nem készít senki más a földkerekségen
innen és túl. És én pont így is kezelem őket. Mindenhol és minden
módon bámulom és simogatom, de belebújni még sosem
mertem.
Érdekesség:
Pezsgőt női magassarkú cipőből
fogyasztani a 19. századi Franciaországban vált divattá. A luxus és
a dekadencia speciális jelképe,rituálé lett és ezért is választotta
pezsgős szettjének a La Rituel nevet a Piper Heidsieck és a
Christian Louboutin. Egyedülálló, elegáns - és nem
utolsósorban higiénikus - megoldást kínál az évszázados rituálé
kedvelőinek a Piper Heidsieck pezsgőház és a Christian Louboutin
divatház. A Le Rituel Box Set egy üveg champagne-t tartalmaz, pohár
helyett pedig egy női üvegcipőből fogyaszthatjuk el a kiváló
minőségű italt. A tökéletes illúzióról Louboutin design-ja
gondoskodik.

Az új prémium suszterek:
Nicholas
Kirkwood, a
cipőtervezők elit klubjának új királya 2005-ben mutatta be első
kollekcióját, amivel rögtön kivívta az olasz és az amerikai Vogue
tiszteletét. Saját elmondása szerint alkotásai mindig nőiesek, bár
előfordul, hogy nem funkcionálisak.. Alkotásait az újszerű,
geometriai formák, a legmagasabb sarkak, egyedülálló anyagok és a
ferde platformtalp jellemzik. 
Első önálló kollekcióját
2005-ben tervezte. Cipői műalkotások, melyek szuper nőiesek,
kivételesen különlegesek és persze őrült drágák.A Londonban született cipő designer még csak 28
éves, de már most úgy emlegetik, mint a következő Louboutin-t.
Jelenleg ő a Pollini márka kreatív
igazgatója.
A világon rengeteg híresség
viseli cipőit, leghíresebb imádói az Olsen ikrek.
Tabitha
Simmons a 38 éves
brit születésű, New Yorkban élő stylist, aki divat szerkesztője
többek között a New Yorki Vogue és a V magazinnak is. Miután hosszú
éveket töltött el a divatszakmában, gondolt egyet és megtervezte
első önálló cipőkollekcióját, aminek alapgondolata a
”kényelmes” magas sarkú cipő megalkotása
volt!
Kollekcióit kézműves olasz
műhelyek készítik, különlegesen finom belső kidolgozással. Rojtos
velúr bakancsok, pántos-csatos tűsarkúak és az idén divatos térden
felül érő csizma mind megtalálható a kollekcióban.
Támogatói között tudhatjuk a
Vanity Fair nagyhatalmú divatigazgatóját, Elizabeth Saltzman
Walker-t,Kate Moss és Karen Elson szupermodelleket és persze sokat
segít a befolyásos divatfotós férj, McDean Craig személye
is.
Hogyan
válasszunk cipőt?(fontos!)
Vásárolni jó. Mit jó,… szuper!
Nincs annál édesebb időtöltés, mint vásárolni, nézegetni,
próbálgatni…, álmodozni. Ez minden nőt kikapcsol,
kényeztet.
A cipőbolondéria különösen jó
szórakozás. Amikor elindulok cipőt venni, több szempontot is
figyelembe veszek. Elsőként, hogy mire van szükségem. Néha ugyanis
megcsal a memóriám, amikor meglátok valami szépet és hajlamos
vagyok elfelejteni, hogy hasonlóm már van a szekrényben. Ugye
ismerős..? Aztán persze nem mindegy mennyi pénzt szánhatok rá
éppen. Mindez erősen befolyásolja, hogy hová is induljak
keresgélni. Amikor rátalálok valamire, ami tetszik, jön a
többi már sokkal fontosabb szempont,amit szerintem érdemes végig
gondolni nektek is..! Például, hogy milyen magas vagy és
milyen alakú a lábad.Ha magas, akkor nem ajánlott az esti bulira
15cm-es sarkokkal betipegni, mert nem lesz pasi, aki melléd merjen
állni::)) Ha igazán jó lábad van,akkor könnyű dolgod van, de ha
mégsem, akkor a cipő fazonja és sarka nagyon fontossá válik. Azt,
hogy milyen sarkú cipőt veszel, ne csak attól tedd függővé,
hogy mit láttál a divatlapban, hanem, hogy az adott cipőt
mire fogod használni, hová akarod hordani és tudsz e benne
járni. Hivatalba, irodába nem valók a nagyon magas sarkak!
Az sem szép, ha az amúgy egész véletlenül nem tökéletes formájú
lábad túlságosan kihangsúlyozza a cipő. Ezért fontos a harisnya és
annak színe is. Vastag lábúaknak ajánlom télen a kicsit vastagabb
fekete harisnyát, mert vékonyít és csodát tesz a lábbal! Amikor
nadrághoz keresel csizmát, akkor viszont vedd fel a legvastagabb
farmerodat, mert ha az belefér a csizmaszárba, akkor a vékonyabb is
menni fog. Viszont soha ne vegyél olyan csizmát, ami túlságosan bő
a lábszáradon, mert úgy fogsz kinézni, mint aki két számmal
nagyobbat örökölt a nővérétől. Fontosak az arányaid, kritikusan
nézd meg a tükörben, hogy igazán jó fazont választottál, vagy vidd
magaddal azt a barátnődet, akinek tényleg hiszel.
Ha túl nagy a lábad mérete, ne vegyél mindenáron hosszított hegyes
orrú cipőt. Válassz lekerekített,vagy klasszikus orrút.
Soha de soha ne vegyél fel hegyes orrú magasított
cipőt,vagy kiscsizmát háromnegyedes nadrággal..,kérlek!
Viszont légy kreatív és bátor, egy különleges darab mindig
meghálálja magát. Ne hallgass azokra, akik azt mondják, hogy csak
együtt vehetsz cipőt és táskát, mert úgy illik. Ez ebben a szigorú
formában már nem igaz. Elég, ha stílusában és színeiben
passzol.
Válassz lehetőség
szerint jó minőségű cipőt, és persze ha lehetséges próbáld ki valamelyik
cipőtervező zseni által megálmodott modellt.
Bruno
Magli:
Christian
Louboutin:
Salvatore
Ferragamo:
Jimmy
Choo:




Manolo
Blahnik:





Nicholas
Kirkwood:




....,mind-mind egy
műalkotás!
A cipő mint szenvedély bejegyzés elolvasása

Napok óta esik a hó. Vagy így
vagy úgy,de alig tudok kimozdulni itthonról. Gyönyörű a
kert,mint egy mesevilág. Szeretnék ilyenkor a hegyekben
lenni,forralt bort iszogatni,a csodálatos hófedte tájat bámulni és
este egy kandallónál üldögélni. A romantika helyett viszont itt
ragadtam a városban,így hát körülnéztem a nagyvilágban,mi történik
a pazar síparadicsomokban,és általában a divat világában,ha esik a
HÓ…



Elie Saab
és Gianfranco
Ferre

John Galliano 2009
(jégkirálynő)

Ralph
Lauren és
D&G

A bátrabbaknak...!

D&G bundák,2009

ASPEN,2009 december,ASPEN,LV
kirakat

Killtec LIVARDA
dzseki http://www.killtec.de

Killtec dzseki

Abercrombie dzseki

Abercrombie dzseki

Versace táska







Tecnica hótaposók
http://www.tecnicausa.com


Rick Owens bakancs

Hunter csizmák

Burberry
HÓEMBER,Aspen,2009.tél

Aspen Fashion Week
2009,Valentino,(a róla egy éven át forgatott dokumentumfilm) a
The Last Emperor vetítése után
dedikál!
A FILM FANTASZTIKUS! Aki
megtudja szerezni,feltétlenül nézze meg!
Az idén újra megrendezik a
tavaly elsőként debütáló,Aspen Fashion Week-et, 2010.március
14-19.között. A program sokrétű,aki olvasni szeretne róla,vagy
belépőt váltani valamelyik divatbemutatóra,az keresse fel a
hivatalos weboldalukat:
http://www.aspenfashionweek.com

Nina Ricci

Chloe

A.Lange Sohne
télre...:::))

...és ő...,azokra a szomorú téli
estékre..!(emlékezz...,na,ki a nők legjobb barátja?..)
Hó,hó és hó! bejegyzés elolvasása
Én mégsem tőle szédülök meg csak magától
Szeme színétől szava dallamától
Tekintetétől minden mozdulatától.
Piros pezsgő, minden oly könnyű
Magától elbúcsúzni lesz csak egyszer szörnyű
De hagyjuk holnapra a holnap bánatát
És ma táncoljuk át az éjszakát.
Szenes Iván-Dobos A.
(ezt a dalt hoztam nektek a Füzi bárból...,személyesen Füzi
úrtól 2009 utolsó perceiből! Aki nem járt még soha ott, az
személyes véleményem szerint nem sokat tud az életről és éppen
ezért ha teheti ,feltétlenül keresse fel a közeljövőben..!)
...és kis Karácsony
NAGY Karácsony…
Család,barátok,evés-ivás,jövés-menés…,bulik,+3
kiló!
.
Úgy szeptember vége felé
kezdtem arra gondolni,hogy mindjárt itt van a Karácsony. Aztán itt
is lett ,sőt azonnal utána a Szilveszter, most meg már itt van
ez a 2010-es újév. Nem tudom eldönteni, hogy jó e ez Nekem.
Egy újabb Újév! Még éppen csakhogy beleszoktam a
2009-be. Miért van az, hogy az ember életében egyszer csak minden
úgy felgyorsul? Én mindenesetre innentől kezdve ilyenkor már csak a
tavaszt várom, másra sem tudok gondolni, mint egy
kis melengető napsütésre...!
Ti milyen
karácsonyi ajándékokat kaptatok? Remélem mindenki azt, amire
vágyott.
Összegyűjtöttem néhány „luxus
ajándékot".., amit csak EMBER egyáltalán ki tud
találni…!
BUÉK!
3d webkamera,a hozzá
való szemüveggel
A világ legnagyobb
könyve...
Elektromos
kutyasétáltató lusta gazdiknak..
(kutyafutógép)
Síszimulátor:::))) hó
és hideg rettegőknek..
Miért sír a
gyerek?
"gyerekbőgéserősségmérő"..,analizáló!!!
Csokoládé
imádóknak,CSOKIegér!!!!
Nincs kandallód,vagy
akváriumod????
Viccelsz, no
problem....,hallgasd lemezen és gondold oda,hogy csobog a csobogó
és ropog a tűz...!
Designer extra luxus
cicakabin...,nyáuuuu!
Otthoni pedikűrözéshez
mini SPA
http://www.skymall.com/shopping/detail.htm?pid=102827640&pnr=W22&cm_mmc=ls-_-affiliate-_-Catalog-_-102827640&pnr=W22&siteID=zgmC70XXLTQ-QPqn6PyEx80eEWlMNljf_A

Egy percre sem szeretnéd
ha efelejtene a feleséged,férjed,partnered...,ha kilépsz a
lakásból? Akarsz
teljességgel az idegeire menni::))))???
A megoldás video üzenet a
hűtőn! http://www.iwantoneofthose.com/digital-video-memo/index.html

Madárcsicsergéses Jó
reggelt mindenkinek!
http://www.perpetualkid.com/early-bird-alarm-clock.aspx

Óriás kalózhajó piciny
gyermekednek..,2
méteres távirányítható Titanic nevű kis játékszer, az RMS Titanic
abban a családban lesz igazán sikeres ajándék, ahol egy hatalmas
saját medence is rendelkezésre áll a 2500 dolláros (463 ezer
forintos) játékszer úsztatására.
http://www.deluxe.hu/cikk/20091209/karacsonyi-ajandek-otletek-gyerekeknek

Őrült állatbarátoknak
tappancs só-bors szóró!
http://www.perpetualkid.com/paws-salt-and-pepper.aspx

plüssMACI
TV
HannSpree

Kinyitható
(erre mondják,hogy nagyon
praktikus::))) design gömb íróasztal
http://www.perpetualkid.com/paws-salt-and-pepper.aspx


Akik szeretnek előre
tervezni (mint
pld.én...),a következő 50 év
naptára!
http://www.random-good-stuff.com/2009/12/02/cool-christmas-gift-ideas-the-mega-guide/

Fogyókúrázó
családtagjaink fegyelmezetlensége
érdekében..,fridzsiderszéf::))
http://www.perpetualkid.com/fridge-locker.aspx

Nem szereti a
gombokat?Csak a helyet
foglalja? Itt a lézer tasztatúra!
Ezek a kínaiak...?!....Pont mint a
japánok.
http://www.chinavasion.com/product_info.php/pName/laserkey-projection-keyboard-with-bluetooth/

itt a vége...
Piros pezsgő,rózsaszín mámor... bejegyzés elolvasása
(kapkodás ellen..)
Azonnal indulnod kell.
Kétségbe esve állsz a szekrény
előtt és már a ház előtt vár a TAXI. Ismerős helyzet?
Én állandóan ezt csinálom.
Késve érek haza, még a kutyát is le kell vinnem, közben
folyamatosan szól a telefon…, a zuhany alatt állva próbálom
kitalálni, hogy mit is rángathatnék elő a szekrényből a
leggyorsabban. Most, hogy jönnek az ünnepek és vele az összes
karácsonyi céges buli, még sűrűbb lett a program.
A héten minden este voltam
valahol és bár kezdek fáradni, a hétvége és a jövő hét is ilyen
lesz. Ma este barátok, holnap üzleti koccintás és vacsora, vasárnap
család, hétfő divatbemutató, kedden egy barátom filmbemutatója
(vagy MC est), szerdán céges buli, csütörtökön borvacsora, pénteken
a barátnőim, hétvégén a ”gyerek” szülinapja és család,…huhh,
szuper!
Nincs időd gondolkozni,
kitalálni, de szeretnél csinos lenni, összeszedett és jó benyomást
kelteni?
Mi jut eszedbe
elsőre?
Nekem rögtön a fehér blúz.
Nagyon kevés nő van, akinek nem áll jól, vagy nem érzi jól magát
benne. Estére elegánsan, vagy napközben egy farmerral, mindig
megoldás.
A recept
tehát egyszerű!
Végy fel egy fehér
blúzt...és hozzá kedved szerint bármit!
Egy kedves olvasóm, azt
kérdezte tőlem levélben, hogy itt a blogon a rólam készült fotón,
mi az a különleges felső, ami rajtam van és megírnám e, hogy hol és
mennyiért vásároltam. Nagyon vicces levelet küldött, mikor azt
válaszoltam, hogy az egy teljesen egyszerű fehér blúz, amire éppen
akkor rávettem egy rövid ujjú jópofa fekete felsőt és amúgy
”CHANELesen” hozzá, gyöngyöt és gyöngyös bizsukat. Ennyi.
Mindkettőt és a gyöngyöt, bizsukat is évekkel ezelőtt vásároltam és
még sokáig meglesznek biztosan, mert külön-külön is szeretem őket.
Egyébként személyes kedvencem Anne Fontaine blúzai,ami sajnos még
itthon nem kapható,de ha kedvetek
van,nézegessétek:http://www.annefontaine.com
Hát igen, még mindig igaz az
az egyszerű tétel, hogy néhány igazán eltalált és jól variálható
darab, ami passzol a testalkatodhoz az pont elegendő és
biztosan mindig csinos. Felesleges az öltözködést úgy tekinteni,
mint egy permanens vásárlást, amit általában csak a tehetősek
tudnak megengedni maguknak!
Ha alapdarabokat vásárolsz,
sosem kerülsz bajba és a variálhatóság sem kérdés többé. Elég, ha a
kreativitásod a kiegészítőkben éled ki.
Ehhez viszont szükség van egy
két jó minőségű és különféle szabású fehér blúzra. Ebben hál’
istennek nincs hiány, a városban rengeteg helyen találsz szép
blúzt, vagy női inget megfizethető áron. Ezt aztán felveheted sok
féle szabású és stílusú farmerral, elegáns szoknyával, nadrággal,
lapos vagy magas sarkú cipővel és variálhatod különböző stílusú
kiegészítőkkel. (bizsu, sál, bármi…)
NYUGI!
Végy egy fehér blúzt...! bejegyzés elolvasása
Ma találkozni indultam egy
barátnőmmel délelőtt. Kicsit kávézni, dumcsizni. Nyár óta nem
beszélgettünk. Jól szituált, éppen csak 40-es, két gyermekes
családanya, kiemelkedően minőségi élettel, de azért ugyanolyan
hétköznapi akadályokkal, mint bárki más. A ház, a család, szülők, a
gyerekek különórái, stb.stb...Délelőtt 10h-kor találkoztunk, a MOM
park egyik kávézójában, és amikor a mozgólépcsőről megláttam
integetve, már megint az az érzésem támadt, mintha magával Grace
Kelly-vel futnék össze. Úgy ült ott percre pontosan a
bevásárlóközpont közepén egy fotelben, mint egy igazi hercegnő.
Mély lila kabát, ugyanolyan lila szoknya, fehér blúz, hozzá való
selyemsál, gyönyörű fekete napszemüveg és persze egy elképesztő
lila cipő. Egyszerű hátrafogott szőke lófarok és a karján egy lila
Hermes Birkin. EZ NEM LEHET IGAZ! Nem hittem a szememnek. Nem
ismerek rajta kívül senkit, aki ebben a stílusban
ilyen kifogástalanul öltözik ebben a városban, de talán még
Monacóban sem. Délelőtt 10 óra van Budapesten...! Na
jó,..Budán.
Pedig pontosan tudom, hogy ő
is fél 7-kor kel, mint mindenki más, akinek kisgyerekei vannak, ő
is elindítja a két fiút az óvodába, iskolába, ma reggel beszaladt
az irodába a férjéhez is és pár dolgot már elintézett mielőtt velem
találkozott volna. Most komolyan..., hogy csinálja ezt? Mint egy
égi tünemény olyan itt a bevásárlóközpont közepén. Tényleg elég
csak egyszerűen szépnek születni? Dehogy..! Ezt az eleganciát,
finomságot belülről kell sugározni ahhoz, hogy így tudd viselni.
Amikor megmozdul, ahogyan nevet, minden mozzanat illik a
látványhoz. Én, aki előző nap egy borvacsoráról későn értem haza és
egyébként is rosszul aludtam, kicsit nyűgös és gyűrött voltam ma
reggel, pedig nem keltem korán és senki mással nem kellett
foglalkoznom, mint magammal..., annyira elszégyelltem magam. Igazán
lehetne bennem egy kis tartás.., tudod..., olyan
igazi.
Érdekes, hogy akik nem ismerik
őt, kifejezetten félnek megszólítani. Mert ez a klasszikus külső
nem engedi, hogy csak úgy bárki hozzá szóljon. Pedig ő vidám és
cserfes és persze nagyon kedves is. Én nem mondom, hogy ehhez az
egészhez nem kell szépség, jólét és sok pénz persze, de ez mégis
több ennél. Az igény arra, hogy milyen a stílusunk, illetve az,
hogy az valóban harmonizáljon saját magunkkal, az vagy egy
született adottság, vagy egy tapasztalat alapján megszerzett
tanulási folyamat eredménye, vagyis bölcsesség. Maga az élet. Jó
esetben pont úgy fejlődünk ízlésünkben is, ha figyelünk magunkra,
mint az élet más területén. Ehhez persze komoly önismeretre van
szükség és meg kell, hogy szülessen bennünk az igény. Senki nem
született Budapesten Grace Kellynek, de nem is kell. Lehet, hogy ő
is a külvárosban nőtt fel, mint akárki más, ennek semmi köze ehhez.
A finomság, az érzékenység született adottság is lehet. Persze
mutathatnak példát a szülők, de nem feltétel. Ez a tudás néha csak
úgy van és olyan hétköznapi módon van, mint másnak a levegővétel.
Nem kell érteni, csak el kell fogadni és csodálni.














Grace Kelly itt sétál közöttünk... bejegyzés elolvasása

Tod's
Hogy miért jó, ha a
szekrényedben van egy fekete lakkcipő, vagy télen egy csizma? Azért, hogy minden helyzetből
kisegítsen.
Néhány hete együtt
sétálgattunk üzlettárs- barátnőmmel Frankfurtban, mert mint minden
évben októberben pár napot a könyvvásáron töltünk. Ilyenkor a jól
végzett munka után, már-már rituálisan a szombatot nézelődéssel,
vásárlással töltjük a frankfurti sétáló utcában, a Geothe
Strasse-n. Mindig van kitűzött célunk. Mivel még az indulás
előtt megjegyezte, hogy ő is szeretne egy olyan Tod’s fekete
lapos lakkcipőt, mint az enyém, mert az mindenhez annyira működik…,
hát most azt kerestünk elsősorban,én pedig övet néztem a Hermes-nél, csizmát
próbálgattam (mindenhol) és a kedvenc műfajom a
”lovaglónadrág”fazonok között vesztem el (állandóan).
Szeret velem vásárolni,
biztosabban dönt, ha vele vagyok,ezt szokta mondani. Én meg persze
örülök,hogy így érzi és boldogan "osztom" a tanácsaimat és
közben beszélgetünk. Meséltem, hogy amikor először külföldre
mehettem,1980-ban:J)))..,Londonba utaztam. Ott találtam az első
fekete lakkcipőmet, amit évekig imádtam és hordtam. Azóta is mindig
megveszem, ha találok olyat, ami megtetszik. Legyen, lapos, vagy
magas, vagy éppen téli csizma…,mindegy.
Mert amikor nem tudom milyen
cipőt vegyek fel, tényleg mindig kisegít a bajból…!
Emporio Armani


Dolce
Gabbana Miu-Miu

Tod's


Salvatore Ferragamo

PRADA

Klasszikus kis
fekete...Armanitól.


Tod's
Prada

Prada

A kedvencem,Armanitól...! (meg
is vettem és imádom,ráadásul nagyon kényelmes!)

Gucci csizmák

Giorgio Armani

Emporio Armani

Miu-Miu
Azok a fekete lakkcipők… bejegyzés elolvasása
Business bemutató Tóth
Borinál, azaz üzleti vonal érzelmek
nélkül
Tóth Bori régi – új név a
magyar divat palettáján, egy tervező, aki varrónőként kezdte…
folytatta… anyagtervezőnek tanult, majd megfelelő tőkét találva –
és szponzorokat – először estélyi kollekciót, most pedig business
vonalat kreált.
Jól van ez így, a világ
nagy nevei sokan kezdték így és járták be a szakma rögös útját a
varrótűtől a párizsi és milánói rivaldafényig. Sőt a legnagyobbak
csak ezen az úton lehettek azzá, akivé váltak!
Jó az, hogy ismét van
egy ambiciózus tervező, aki többet akar, aki ki akar lépni a szűkös
itthoni lehetőségekből és álmodni mer méghozzá nagyot!
Jó az, hogy a hétköznapi
viselhető hordható ruhák felé nyúl, hiszen estélyi gyűjteményt sok
honi tervezőtől ismerünk,(tévesen sokak magukat haute couture
tervezőnek titulálják, de ez egy másik történet!) de az igazi
megmérettetés, mindig is az utcai ruházat volt, hiszen itt a
hordhatóság a kombinálhatóság és a naprakészség kell, hogy
megférjen, a kreativitással az egyéni vonalvezetéssel úgy, hogy az
ne vegye el a viselője egyéniségét, és ne tegye őt a divat
áldozatává!
A magyar út persze rögösebb
is, kalandosabb is. Tóth Bori esetében a végeredmény igencsak
haloványra sikeredett, még a 100 milliós olasz tőke és a magyar
szponzorok ellenére is. Itt jegyezném meg, hogy nagyon érdekelne,
hogy az olyan cégek , mint az OTP Private Bank, az AUDI és a
Reneszánsz Rt., akik csak nagy nehezen nyitják meg pénztárcájukat a
divatvilág új és igazi tehetségei előtt szponzorációs ügyekben,
milyen meggondolás és szakmai döntés alapján választották ki Tóth
Borit, akiről eddig, kis túlzással,de azt sem tudtuk,hogy
létezik,mint tervező. Már egyszer leírtam és most is azt gondolom,
hogy Magyarországon, a divatszakmában bizonyos embereket és
márkákat, a kapcsolataik miatt az elmúlt 15-20 évben érdemtelenül
túlszponzoráltak a nagyvállalatok ,de reméltem,hogy mára ennek
vége….
A szponzorok miatt
boldog-boldogtalan meghívót kapott az eseményre,így az emberekkel
telezsúfolt bemutatón a Millenáris Teátrumban,egy középszerű
kollekciót unhattunk végig, teletűzdelve robotmozgású szigorú
nézésű lányokkal, erőltetett bevezetéssel és kínosra sikeredett
szponzori tombola- végjátékkal. A tervező kreativitása beleszürkült
a business vonalas erőlködésbe a kényszeredett megfelelni
akarásba.
Elkeseredtem, a lelkesedésem
hamar megbicsaklott – pedig nem engedtem, hogy kedvemet szegje az
(x) TV(y) sztárocskájának (bocsánat Celebjének! ) papírról
felolvasott 10 mondatos köszöntője – amikor az első pár modell
végigszántotta a kifutót.
Nem
értettem, hogy 2009-ben egy fiatal nő hogyan gondolhatja mindezt
komolyan, miért akarja elhihetni velünk, hogy amit a kifutón látunk
az érték az új és, hogy kreatív.
Van ma még bárki is, aki
a protokoll bástyája mögé bújva az „üzletasszonyokat” irodista
kisasszonyként szeretné viszontlátni, esetlen kiskosztümökben,
idétlenül megformázott kalapokban és csupa kilátástalanul
pesszimista, mélységesen lehangoló szürkében néha okkerrel és
bézzsel megtűzdelve. A Tóth Bori által megálmodott nő kövületként
áll ellent a világ változásainak, darabos szigorral, szürke
elszántsággal, minden nőiesség nélkül…
Fantáziátlanság, kreatív
kétbalkezesség a sikk az elegancia és a nőiesség teljes hiánya
jellemezte ezt a közelmúltra emlékeztető business – nek elnevezett
vérszegény kollekciót.
Sehol egy új ötlet, egy
szeretni való részlet egy melegséget adó pillanat, sehol egy valós
emberi elem, egy kis szín és játékosság. Szigorúság, feszesség és
erőltetett uniformizált „kosztümösség” akkor, amikor a világ
asszonyai individumra, frissességre és lágyságra törekszenek.
Monoton, unalmas, egysíkú anyaghasználat, szűkre sikeredett
zakóujjak, frakk elemekből kreált kosztüm, barokkos gallérok az
utcai kabátokon, összevisszaság, értékelhető tervezői mondanivaló
nélkül
Tóth Bori nem akart
elvarázsolni minket, makacsul és mereven az általa
elképzelt
” hordhatóságot” tartotta szem
előtt, ebből kerekedett ki ez a fantáziátlan, gyengén kivitelezett
ruhákat felsorakoztató unalmas és kicsinyes bemutató. A MAGYAR
business nő – szerinte merev, távolságtartó, begombolkozott és
katonás. Szerintem pedig elsősorban nőies és nyitott, színes,
bátor, jókedvű nem pedig vak és megvezethető… de elsősorban
NŐ!
Ez a fajta business look a
nyolcvanas években járta, de akkor volt benne egyfajta
szándékosság, mivel a szigorú üzleti férfivilágba betörő nők
ruházatukkal is rátermettségüket, egyenlőségüket akarták
kifejezésre juttatni. Ez közel harminc éve volt, akkor még itt is
elhittük, hogy az OKISZ labor és a Divatintézet diktálja a módit.Az
volt az az idő, amikor a körúti butiksor is előbbre járt pár évvel
,a Burda szabásmintájú kosztümökkel, mint a hivatalból kinevezett
megfogalmazók…
A sajtó akkor is és most is,
mindentől el van ragadtatva.A ”szakírók” gyorsan papírra vetnek pár
dicsérő szót, a kiosztott sajtó anyagból átvesznek kiválóan
megfogalmazott kliséket (fantasztikus, egyedülálló, zseniális,
kreatív, modern, újszerű, egyedi) Naná, itt még az olasz tőke is
megjelent, akkor ez biztos valami egészen rendkívüli…és kész is van
az írás. Boldog az író, elégedett a szerkesztő és mennybe megy a
tervező… ,aki pedig hoppon marad az éppen a közönség, akit
megint félrevezetnek, akinek megint eladnak aranypapírba csomagolva
valami erősen középszerűt… most éppen egy business kollekciót csupa
nagyon kicsi betűvel!
DIVATKRITIKA bejegyzés elolvasása

Ki követheti a pótolhatatlant,
azaz ki lehet Armani utóda.
Mióta felreppentek a hírek a
75 éves Giorgio Armani betegségéről – amit ő maga is megerősített –
a világ divattal foglalkozó fele örült találgatásba kezdett, vajon
ki lehet az aki követi az ősz hajú mestert a via Borgonuovo 21
patinás termeiben.
Sikerül az armani utat
folytatni, vagy jön valaki más aki önmagát a saját mondanivalóját
az armani -féle stílus elé helyezi?
Az Armani stílus klasszikus és
összetéveszthetetlenül Armanis, neki sikerült az ami Chanelnek,
Diornak, Yves Saint Laurentnek és Ralph Laurennek . nem csak
divatot, hanem sajátságos és azonnal felismerhető stílust teremtett
. Igaz az utóbbi évtízedben az oly nemes és jól karakterizálható
Armani vonalak is fellazultak és a számtalan al- vonal ennek a
névnek sem tett igazán jót, ( persze az üzleti számoknak
annál inkább !) de Giorgio Armani ismertsége és népszerűsége
egyedülálló és töretlen...
Éppen ezért nem egyszerű
kérdés az öröklés, hiszen az Armani vevők ugyanazt a hordhatóságot,
viselési luxust és kifinomultságot várják majd az utódtól, amit
megszoktak a halhatatlanná vált Mestertől. Amikor valaki egy Armani
darabot vásáról, azonosítja a terméket a fiatalos mindig makulátlan
de lazán elegáns ősz hajú tervezővel aki a fotókon
hírességekkel mosolyog . Ez is része az Armani sikernek....a
személyiség és ami mögötte van, a siker, a gazdagság a híres
barátok , a napsütötte olasz táj ....
A divatlapok hasábjain és a
blogokon megindult a találgatás.
Tom Ford
Thomas Maier
Jil Sander
Alber Elbaz
Stefano Pilati
Jean Paul Gautier
Helmut Lange…..
Következnek egymás után az
utóbbi évtized sikeres és kevésbé sikeres nevei. Ezeket
olvasva tényleg elgondolkodhatunk, foglalkozik valaki is az Armani
stílus lényegével, vagy csak az a fontos, hogy egy ismert ház élére
ismét egy ismert név kerüljön,mert az biztosíthatja a média
folyamatos érdeklődését és egyben a felépített márka fennmaradását.
Gianni Versace tragikus távozása után a Versace klán a belső
utódlást választotta...máig kevés sikerrel, mert igaz Donatella
kitartóan folytatja a bátyja munkáját de örökösének a legjobb
szándékkal sem nevezhetjük...az egykor világelsők közé tartozó
név,mára halvány árnyéka önmagának. Gianfranco Ferré zseniális
vonalait pedig a harmadik tervezőváltással sem sikerült
újraéleszteni. Valentino pedig inkább visszavonult mert hosszú évek
alatt nem találta meg munkássága méltó folytatóját! A róla készült
film kihagyhatatlan: Valentino, the last emperor!
Az Armani örökösnek nem
lesz egyszerű dolga úgy kell újrafogalmaznia a márkát, hogy jelen
van és aktív a megalkotója. ( Aki csak kicsit is ismeri Armani
munkastílusát, tisztában van vele, hogy a magafajta nem tudja soha
végérvényesen abbahagyni a munkát! ) Tom Ford a Guccit újból
kitalálta, az lett a Gucci amit ő alkotott, Maier új -luxus -
vonalat teremtett a Bottegánál, Elbaz egy patinás de már stílusában
beporosodott márkát formázott újjá, Jil Sandernek pedig
másodszori nekifutásra sem sikerült a saját nevét viselő – de már
nem a tulajdonában lévő márkát- tetszhalott állapotából
újraéleszteni. A legtöbben Tom Fordot emlegetik aki a Gucci
visszavonulás után bravúrosan tért vissza illatszer és napszemüveg
termékeivel és két éve már saját TOM FORD - klasszikus alapokra
épített - férfivonalával fosztogatja az arra felkészült
pénztárcákat. Érezhetően jól el van az új bőrében , és a
divatvilágban tervezett továbblépés helyett inkább a fényesebb
filmszakmát látszik preferálni. Első filmjét pár hónapja mutatták
be a velencei filmfesztiválon.
Az Armani stílus folytatásánál
senki sem említi Armani egyik legszorosabb munkatársát – és hosszú
évekig élettársát – LEO DELL’ ORCO-t aki az Armani férfi vonalat
évtizedek óta tervezi . Leo Dell’Orco legalább annyira Armanis mint
maga a névadó, de az ő nevével ez idáig egyetlen cikkben sem
találkoztam. Armani,egy 2006 ban adott interjúban amikor az
utódlásról faggatták, megemlítette Leot valamint az unokahúgát
Roberta Armanit és Jean Paul
Gautiert.
Leo
Dell'Orco
Roberta
Armani Jean
Paul Gautier
Szerintem egy belső ember, egy
„névtelen” vagy akár az Armanival már együtt dolgozó stáb lesz arra
a legalkalmasabb, hogy a szigorú kreátor jóváhagyó felügyelete
mellett folytassa azt a munkát, amit folytatni érdemes! Még az
is lehet, hogy csodát látunk és olyan ember kapja meg a megbízást
aki képes lesz máshogyan,de ugyanazt adni az Armani márka hűséges
vásárlóinak....
Armani utódlás bejegyzés elolvasása

Tóth András és
Ali
Egy óriási bulival
indult minden...
A régi ház, ahova barátnőm
beköltözött,mikor férjhez ment, már réges-régen megérett a
felújításra. Mivel több generáció és a két testvér is itt lakott
már családostól, nem volt egyszerű az egyeztetés. De most, hogy
végre minden le lett szervezve, mielőtt teljesen szétverik a házat,
barátnőm még egy utolsó bulit szervezett, hogy kicsit ”elősegítsük”
a másnap elkezdődő bontási munkálatokat..
A buli istenien sikerült, majd
teltek a hónapok, és újra épült a ház. Akkor, amikor a
belsőépítészeti megoldások kerültek sorra, és a két család
külön-külön tervezni kezdte a falak színét, a burkolókat meg
ilyesmit…, akkor hívott fel barátnőm, hogy férje
testvérének a két fia, akik akkoriban 15 évesek voltak (ikrek),
elképesztő alapossággal tervezték meg a szobáikat, már majdnem
készen is vannak és feltétlenül menjek oda,ezt azonnal nézzem
meg…!
Hát így találkoztam először a
ma már ismert és elismert Tóth Alival és Andrással és első
”főművükkel”,az általuk tervezett és saját kezükkel készített
bútoraikkal, szobájukkal..Húúúú! Tapintani lehetett a tehetséget a
levegőben. Elképesztő kreativitásra, komoly kézügyességre és
technológiai tudásra vallott amit láttam. Lenyűgöző volt. De hiszen
még csak 15 évesek! Az már jól látható,hogy ezek a fiúk a művészi
pályán kell hogy megtalálják magukat,de vajon mi lesz belőlük,merre
mennek,…?,annyira kiváncsi vagyok,hogyan és miben teljesedik majd
ki tehetségük.
Azóta eltelt 13
év….!
Tóth Ali, a mára igazi
világsikernek számító, gyönyörűséges, a maga műfajában egyetlen
”igazi” magyar divatmagazin a The Room (imádom ezt a
lapot!) alapítója és főszerkesztője, András pedig a
legsikeresebb itthoni divattervező csapat, a USE Unused
egyik tervezője,akik úgyszintén meghódították már (engem…!)
Európa számos országát és mostanra Amerikában is egyre
keresettebbek lesznek.
Így hát (bár ők sem tudják
szerintem) ne csodálkozzon senki, hogy rémesen elfogult vagyok
velük…!!!!!
USE Unused
azaz,Füzes Eszter, Godena-Juhász Attila és Tóth András
Több hete figyelem a New York
Fashion Weak eseményeiről szóló híreket és képeket, mert tudtam,
hogy a USE is jelen van és nagyon izgalmas módon mutatkozik be New
York utcáin. A hivatalos hírek eljutottak hozzám, de amire igazán
kíváncsi voltam, az persze nem, ezért kivételesen vártam a hétvégi
Marie Claire Fashion Days bemutatót, ahol talán tudok majd
Andrással pár szót váltani.
Annyi kérdésem
lenne…!
Ezen kívül, mivel kedvelem az
egész MC csapatot és személy szerint a nyilvánosan most debütáló
(főszerkesztő) László Krisztát is, ilyenkor értük is izgulok egy
kicsit, mert minden ilyen rendezvény mögött rengeteg szervezés és
munka áll, ezért nagyon drukkolok nekik, hogy jól
sikerüljön.
Az ötlet mindenesetre SZUPER!
A bemutatót a divattervezők két csoportja alkotja, az úgynevezett
NEW GENERATION, és a legfiatalabbak, a FUTURE GENERATION. A
fiatalok támogatják a teljesen kezdőket, és ez már önmagában is
nagyon elegáns gesztus. Igaz? Mindenki segít és izgul
mindenkiért..
A tervezők
listája:
FUTURE
GENERATION
Arcana
Hansági Kriszta
Havancsák Teréz
Mojzes Dóra
Szegedi Kata – Benus
Dániel
NEW
GENERATION
Anh Tuan
Artista
Je Suis Belle
Konsánszky Dóra
Nanushka
USE Unused
Régi barátnőm vett fel autóval
a ház előtt, mint mindig. Mivel egyet gondolunk a divatról (még
persze sok más dologról is), és ő maga is ”bennfentes” a
divatszakmában, szeretjük ezeket az estéket. Főként a fiatalokat
érdekes figyelemmel kísérni, és néhány esetben már lelkes
szurkolókká váltunk.
Szóval jól indult az este. Az
autóban még egy kis dumcsi, mi történt a héten, ilyesmi, aztán már
ott is vagyunk, és a regisztráció után, pezsgővel a kezünkben
érkezünk a terembe örömmel üdvözölve az ismerősöket…
Kis beszélgetés után
elfoglaljuk az első sorban a számunkra foglalt remek
helyeket.
Nagyon sok ismert, népszerű
ember a nézőtéren…, annyira örülök, hogy már nem csak az
úgynevezett nagy nevekre mennek el az emberek, hogy már sokak
felfigyeltek az új tehetségekre és már nem dőlnek be a dúsan és
érdemtelenül túlszponzorált és támogatott S. Hegyi L. és Zoób Katti
féle ”divatházaknak”, amelyek amellett, hogy mára inkább tartoznak
a méretes szabóság fogalomkörébe, még borzasztó drágák
is.
Végre kezdődik. A bemutató
előtt László Kriszta egy gyönyörű Konsánszky Dóra féle ruhában (ami
elképesztően jól áll neki!) köszönti a vendégeket. A műsorvezető
mindannyiunk kedvence, Winkler Nóra, aki olyan szeretettel beszél
ezekről a fiatalokról és a színfalak mögött uralkodó hangulatról,
hogy máris jól érezzük magunkat.
Jó zene,fények
és..
Udvaros Dorottya,Szűcs Péter
az MC vezető szerkesztője és László Kriszta az MC
főszerkesztője
Elsőként az Arcana, a
három lányból álló tervezőcsoport.
Itt kell
megjegyezzem, hogy sok bemutatóra megyünk el, de ilyen
színvonalasan válogatott modellek, jó sminkek és hajak csak nagyon
ritkán láthatóak. A lányok kifejezetten szépek,mégis karakteresek
ami már az első pillanatban feltűnik és remekül
mozognak.
A teljesen kezdőknél még látni
a pénz hiányát, az anyagok olcsóságát, de érdemes nem ezt figyelni!
A gondolat, az ötlet, a szabás és a merészség és amivel ezt
kifejezik a tervezők, az számít. Az Arcana rövid tourjában ezt
láthattuk.
Hansági Kriszta maga is
nőies jelenség, és ruháira is ez a legjellemzőbb. Világos,
természetes színek, nőies, izgalmas szabás, selyem és lágy
kelmék.
Havancsák Teréz. Ő a
legmegkérdőjelezhetőbb számomra ezen a bemutatón. Elképesztő
bátorsággal párosít olyan anyagokat, amilyeneket szerintem nem
kéne, és ráadásul egyelőre elég csúnya kivitelben.
Mojzes Dóra ma este
megmutatta nekünk, hogy a legújabb generációból is kikerülhetnek
majd a jövő sztártervezői. Gyönyörű vonalak, nagyszerű és
magabiztos anyagismeret, és megkérdőjelezhetetlen tehetség. Még
fogunk róla hallani, remélem!
Szegedi Kata – Benus
Dániel Ugyan nem értek egyet azzal az elképzeléssel, amit ma
itt tőlük láthattunk, de mindenképp drukkolok nekik a jövőben, és
remélem, még más kollekciót is megismerhetünk tőlük.
És
most jöjjenek a mai sztárok:
Anh Tuan ,a
vietnámi születésű,de itthon a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen
végzett tervező egyszerűen fantasztikus,de ezt már mindenki tudja,
úgyhogy gyönyörködjetek ti is néhány elképesztően kidolgozott
darabjában, anyag és technológiai biztonságában, és persze a
gyönyörűséges és méltán népszerű táskáiban.
Az Artista egy tervezőcsoport, 1993-ban
alapította hat tervező. Régen figyelem a munkáikat, de ma mégis
megleptek. Elsősorban azért, mert tőlük soha nem láttam olyan
modellt, amit magam is felvettem volna, annak ellenére,hogy
Ausztriában már tíz éve nagyon népszerűek a ruháik. (Ez
természetesen nem minősítés, csak szimpla személyes érzelem.) Itt
viszont a tour első felében olyan meglepetésekkel szolgáltak, amik
nem csakhogy számomra hordhatók, (és meg is vásárolnám
azonnal)hanem, vagy éppen ezért, teljesen eltértek a tőlük
megszokott iránytól. Később megtudtam, hogy csatlakozott a
csapathoz egy új tervező… ,Szuper!



Je Suis Belle azt
jelenti „Szép vagyok”. Két embert takar ez a név, ők pedig Dévényi
Dalma és Kiss Tibi, akik 2005 óta alkotnak egy tervezőpárost.
Semmilyen szokványosat ne várj tőlük. Ők mindig vagányak és
érdekesek. Újra értelmezett szabásvonalak, nőies könnyedség és
játékosság jellemzi őket. A most látott kollekcióban az
azsúrtechnikát (olyan mint a fonás) gondolták át
sokféleképpen.
Konsánszky Dóra,
mint tudjuk, a diszkrét elegancia híve és ezt évről évre be is
bizonyítja, méghozzá pazarul! Dóra mára az egyik legkeresettebb
tervező itthon, de külföldön is. Az a pikantéria, amely megjelenik
munkáiban, egyben keresettségének titka is.
Nanushka, alias,
Sándor Szandra már kész márkanév, amely a világ sok pontján jelen
van és kapható. Ezen az estén tőle láttuk a legszebb szoknyát...!
Letisztult vonalvezetés, visszafogott színek (nekem nagyon is...),
ám amióta Luci Liu megmutatta magát a kameráknak ”Nanushkában”,
azóta a határ a csillagos ég..!
Use Unused, hát…
most mit mondjak!
Mindenki tudja, hogy ők hárman, Füzes Eszter,
Godena-Juhász Attila és Tóth András, emberileg és szakmailag is
remekül illeszkedő, fantasztikus tervezőcsapat, és persze személyes
kedvenceim. Letisztult modern nőies vonalak.,különleges szabás. Az
idén augusztusban, a Teen Choice Awards gálán az amerikai
énekes-színésznő, Ashley Tisdale, a fiatalok legújabb kedvence a
USE egyik ruhájában jelent meg. Azóta az amerikai piac is
felfedezte őket és egyfolytában érkeznek a tengerentúli
megrendelések… GRATULÁLOK!
Ezen az estén sem csalódunk, minden darab telitalálat.
Az estélyi ruhák pedig egyszerűen káprázatosak! Az egyiket kinéztem
magamnak és azt hiszem meg is fogom vásárolni. Szeretnék a báli
szezonban egy USE ruhát viselni! Aztán van egy nadrág, amiről külön
írnék valójában, mert megér egy hoooosszú misét…, de most csak azt
mondom, JÓK,..ők hárman nagyon jók, TÉNYLEG!! Drukkoljatok
nekik!
Irány a világ!
A bemutató után nagy örömömre
hosszú beszélgetésbe bonyolódtunk Andrással. Előző nap jöttek
meg a New York-ból és még sugárzott belőle az energia. Sokat
és elképesztően lelkesen mesélt arról, hogy New Yorkban nagyon
együtt volt a csapat, egy szuper lakást találtak, amit a
Krisnásoktól béreltek és „még mosógép is volt benne”! (aki járt már
New Yorkban,az tudja miért nagy dolog ez)Rengeteget buliztak,
szinte alig aludtak és hogy lelkes és segítőkész emberekkel
találkoztak,ezért sok új lehetőség is kínálkozik. Arról,hogy ez egy
óriási piac,fantasztikus lehetőség és hogy már egy jó nevű
nagyáruház is komolyan érdeklődik az új kollekció
iránt.
Olyan ,de olyan jó volt ezt
hallani..!
Közben barátnőmmel
megkértük,hogy megnéznénk közelről is a ruhákat,úgyhogy
hátramentünk és lelkesen próbálgatni kezdtünk.
Jellemzően mind a ketten ugyanabba a kabátba szerettünk bele.
Ott ugrándoztunk felváltva a kabátban, mint a gyerekek a cukorka
boltban, mikor Ali is csatlakozott hozzánk. Lelkesen dicsértem a
magazint és megígértettem vele,hogy a jubileumi számot elküldi
nekem,mivel az ”ezzel járó” buli napján nem leszek itthon. Most
tudtam meg azt is, hogy itthon az Írók Boltjában tudom beszerezni
szinte kizárólag, viszont majdnem az összes európai nagyvárosban
kapható az egyszerű ujságos standokon is…:)!
Háááát ez van.
Azon az estén én is velük
örültem és boldog voltam, hogy találkoztunk. Ők ketten sikeresek,
de még mindig az a szerénység és megfoghatatlan finomság jellemzi
őket, ami mindig.
András és én
New Generation bejegyzés elolvasása

2009.Marie Clare okt.szám
Én,Vajda Mályi Zsuzsa ,a Reggeli Tiffanynál blog írója
zsuvajda@gmail.com
Facebook:Reggeli Tiffanynál/divatőrültek
Évek óta böngészem a netet, különböző divatról szóló események
és a nagy divatházak oldalai miatt. Egyre másra bukkantam rá
érdekes írásokra és beszámolókra a külföldi blogokon. Ez a műfaj
számomra teljesen új volt akkor és nagy örömmel kezdtem olvasgatni
a különböző korosztályú és stílusú bloggereket. Olyan színes ez a
nemzetközi paletta, hogy szinte elképzelhetetlen. Ahogy nőtt az
olvasottságuk ezeknek az „amatőr”divatszakértőknek, úgy figyelt föl
rájuk a szakma is. Mára az angol nyelvterületen egy-egy
fashionblogger óriási népszerűségnek örvend és komoly befolyásra
tett szert. Trendeket hoznak létre és alakítanak. Némelyik ilyen
oldalt naponta 10 000 látogató is olvas! Ez már azért komoly
szám!
A „The New York Times egyik cikkében a divatbloggereket,
azaz az internetes stílusnaplók íróit, az amerikai Vogue szigorú
főszerkesztőjére utalva „feltörekvő virtuális Anna Wintouroknak
nevezte. Az összehasonlítás nagyon is helytálló, hiszen ezek a
blogok ma már vitathatatlanul a divatszakma részét
képezik..”Marie Claire
okt.
A Marie Claire cikkének írójával, Molnár Anikóval egy
kávéházban beszéltem meg randevút. Felhívott, hogy beszélgessünk,
mert tetszett neki a blogom. Nagyon izgatott voltam, mert mint
megtudtam, ő eddig az egyetlen, aki erről a témáról írta meg a
diploma munkáját. A címét nem tudom pontosan, de valami ilyesmi
gondolom: A világ divatbloggerei, mint jelenség a világhálón. Soha
nem hallottam még senkit, aki diplomát írt volna erről. Tehát én,
aki csak úgy írogatok össze vissza, jót, rosszat, érdekeset, vagy
kevésbé…, kedvem és időm szerint, én most már egy jelenség része
volnék? Lehet, hogy mégis számít? Ez nagyon hízelgő lett nekem és
egyre kiváncsibb lettem és vártam. Ahhoz képest, hogy ő szeretne
engem kérdezni, nekem lenne egy estére való kérdésem…,gondoltam. Na
mindegy, megrendeltem a kávém.
Befutott Anikó és valóban egy nagyon informatív és érdekes
délutánt töltöttünk együtt. Végül mindenhonnan elkéstem.., pedig
még kérdeztem volna sok mindent, mert ő tényleg nagyon tudja. Ki
kicsoda és mennyit ér, hogyan kezdte és ki karolta fel. Kik azok a
streetstyle bloggerek és miért olyan nagy szám, ha felkerülsz egy
ilyen fotós oldalára és hogyan használja ma már a szakma is őket.
Milyen egyéb üzletágak fejlődtek ki a mellékágakon és ki mennyit
keres, hogyan használja őket ma már a média és ki kinek a
múzsája…
Természetesen itthon ez a műfaj még (ahogy mondani szokás)
gyerekcipőben jár, de ki tudja….?
Mindenesetre mivel a külföldi és a magyar blogok között az
első és legérdekesebb különbség az, hogy itthon mindenki
„arc”nélkül ír, amikor leült hozzám Anikó ez volt az első kérdése
hozzám: Szerinted miért van ez így? És én nem tudtam a
választ...,csak eszembe sem jutott…, mondtam. És tényleg.
Egyszerűen így alakult, a divatbloggerek általában anonimek
nálunk,legfeljebb beceneveket használnak.
De miért is???
Ott azonnal eldöntöttem,igen,
akkor én mostantól bevállalom. Arccal, elérhetőséggel. Miért
ne.
Kedves
divatbloggerek,csatlakozzatok ti is!
Az elhatározásomért és a témáért köszönet a Marie Claire-nek,
a főszerkesztő, László Krisztának, aki még a beköszöntőjében is ír
„rólunk”,Szűcs Petinek,aki figyelemmel kísérte és külön szeretek és
a nagyon alapos cikk írójának, Jaczkó Molnár Anikónak!
Innen is üzenem, hogy szeretem a Marie Clairet!
És most jöjjenek a
legnépszerűbbek a nemzetközi mezőnyben:
Susie Lau,aki
Susie Bubble néven írja a hihetetlen népszerűségnek
örvendő Style Bubble című blogot.Oldalán naponta 10 000 látogató
van és 2009.-ben felkerült a London ezer legbefolyásosabb emberét
felvonultató listára.
Susie Lau
Bryanboy a manilai származású fiú,aki Marc
Jacobs múzsája lett.A valamikori excentrikus webdesigner,mára
"teljes munkaidős" blogger lett.Ezrek rajonganak érte és minden
jelentős divateseményen jelen van.
Bryanboy
Tavi, a 13 éves amerikai lány,aki
kétségkívül a legmeghökkentőbb jelenség a blogoszférában.Bámulatos
az a tájékozottság és magabiztosság,amivel a divatiparban
mozog.Óriási rajongótábora van és határozott véleménye.Már a média
is felfedezte magának.A POP magazin címlapján láthattuk
legutoljára.
http://tavi-thenewgirlintown.blogspot.com/
Tavi
A The
Sartorialist,vagyis Scott Shumann,aki fotósként indította
el streetstyle oldalát.A világon minden divatőrült ide szeretne
egyszer felkerülni.Ez maga a stílus-Mekka.
http://thesartorialist.blogspot.com/2009_09_01_archive.html
Scott Schumann
Garance
Dore,francia
divatblogger.Rajzol,fotózik,a GAP-nek tervez. (Állítólag Scott
Schuman barátnője..)
http://www.garancedore.fr/en/
Garance
Dore
Sonny Groo és Jean Paul
Paula.Egyikük
stylist,másikuk modell.Együtt készítik a Mykromag című
divatmagazint is.
http://jeaniuss.blogspot.com/

Sonny Groo és Jean Paul
Paula
http://www.mykromag.com/

Divatbloggerek bejegyzés elolvasása

Ha Párizs, akkor Lagerfeld.
Ha Lagerfeld, akkor CHANEL.
Ha CHANEL, akkor divatbemutató, ha divatbemutató, akkor
Fashion Week és ha Fashion Week, akkor bizony a gyönyörűséges és
örökérvényű Grand Palais a helyszín.
A CHANEL bemutató szinte az egyetlen, amire bárki lehetsz és
akármilyen ügyes, biztosan nem jutsz be. Minden évben a legnagyobb
titokban készítik elő és biztos meglepetésre és elképesztő
látványra számíthat az, aki a meghívottak listáján van. Lagerfeld
és csapata amúgy sincs híján a kreativitásnak, de ez az épület még
őket is nagy kihívások elé állítja. A lenyűgöző méretek olyan
lehetőségeket kínálnak, amitől érezhetően szárnyal a fantázia és a
mester egyszerűen imádja ezt. Nem tudja senki hogyan csinálja, de
minden évben túlszárnyalja önmagát is.
A jó divatbemutató, olyan, mint egy remek színházi
élmény. A kitűnő kollekción kívül a helyszín, a díszletek, a zene
nagyon fontosak. Minden tervező tudja ezt. A designerek az haute
couture bemutatókhoz mindig káprázatos és különleges helyszíneket
találnak. Karl Lagerfeld különösen nagy mestere ennek. Az idén,
azon kívül, hogy a Grand Palaisban tavasszal egy gigantikus
carousel volt a bemutatója díszlete és ősszel ugyanott óriás Chanel
parfümös üvegek között sétáltak a modellek, tartott egy bemutatót
Velencében a tengerparton a Cruise szériának, majd Moszkvában a
Maly Theater-ben, amolyan ”orosz módra”. Ja.., és majd
elfelejtettem, Miamiban természetesen egy medence show-t amerikai
feelingre kreálva.
Ezek persze csak a nagybemutatók, mert mint korábban
írtam már, Lagerfeld gyanús nekem…, mert annyi mindent csinál
egyszerre, hogy megszámlálni sem lehetséges.
Aki nem hiszi, nézze meg a Chanel fashion news and trends
rovatot:
Addig is egy pár kép a Grand Palais-ban és más különleges
helyszíneken tartott bemutatókról:
2009
ősz-tél
2009.tavasz-nyár
2008.tavasz-nyár
2008.ősz-tél
2007.tavasz-nyár
2008.tavasz-nyár
2009.Venice
2009.Miami
2009.Moszkva
2007.ősz-tél
még a hó is
esik..
Grand Palais,YSL
bemutató
Givenchy bemutató
Párizsban egy parkban
Vivienne Westwood
bemutatóPárizsban a Salon Imperialban
Hermes bemutató
Párizsban egy 70m-es perzsaszőnyegen
Alexandra McQueen
bemutató helyszín,Párizs
Miu Miu bemutató
helyszín,Párizs
John Galliano bemutató
helyszín,Párizs
Prada bemutató
helyszín,Párizs
A Grand Palais és Karl Lagerfeld bejegyzés elolvasása

Marilynről már nem lehet mit
írni. Még az óvodás is tudja az egész világon, hogy ő az örök
nagybetűs NŐ. Nincs mit tenni, ma sincs méltó utóda és mi talán
éppen ezért imádjuk őt. Mítosza semmit sem halványodott, pedig 47
éve halott. Mindig az az érzésem, hogy bárki mikor meglátja ezt az
arcot, kizárólag a tökéletesség juthat az eszébe. Tudom.., tudom,
persze a szex is, de azért mégis, ennek a kettőnek az az édes
keveréke ő, ami ma is egyedülálló és irigylésre méltó és mi nők,
kimondatlanul is hasonlítani vágyunk rá egész életünkben. Így lesz
ez most már amíg a világ, világ és őszintén hiszem, hogy ez így van
rendjén.
Egyszer egy barátunk óriási
szülinapot rendezett egy kerek évforduló kapcsán, és mikor a
hangulat már a tetőfokára hágott, egy barátnőnk azt találta ki,
hogy rögtönözzünk egy ”Marilynes” Happy Birthday Mr. President…
köszöntőt az ünnepeltnek. Így történt, hogy többen lányok
összeálltunk és énekelni kezdtünk utánozva őt és azt a lágy,
érzéki, sejtelmes hangot, amit csak ő tudott a világon egyedül…,
soha olyan sikerünk nem volt! Az ünnepelt komoly férfiember és a
társaság összes férfitagja, annyira elérzékenyült, hogy azt az
érzést egyikünk sem felejtette el azóta sem. Hááát, még így is??!!!
Pedig csak egy kis játék, gyengécske utánzat voltunk!
IGEN,… ez Marilyn hatása, még
ma is a férfiakra:)))
.
A milánói divathéten Dolce
& Gabbana, Marilyn Monroe által inspirált kollekcióját (ezután
már mondanom sem kell) elképesztő siker kísérte. Az isteni Monroe
úgy látszik tényleg örök és biztos siker a divat világában is.
Pedig nincs olyan tárgy a világon, amin ne jelent volna már meg az
arcképe valamilyen formában, de Marilynt nem lehet megunni SOHA! A
divatvilág visszatérően és állandóan imádja őt, és emlékeztet
minket valamire, ami az igazi nőiesség megfogalmazhatatlan
varázslata, az igazi és nagybetűs NŐ! Visszatér arcképéhez,
stílusához, színeihez, mint a mostani Dolce & Gabbana
tervezőpáros által megálmodott kollekció.
A D&G páros sikere
ugyanakkor nem jöhetett volna létre Andy Warhol munkássága nélkül,
aki elsőként fabrikált ikont a szőke szépségből a pop art jegyében
és ezzel örökre beemelte a pop szimbólumok közé. Ezért bármilyen
arcképes felhasználás kerül szóba az mindig valamilyen formában
idézet a mestertől. Ahogy konzervbe zárt levest sem lehet enni
anélkül, hogy ne a "Campbell" márka jutna eszünkbe, ami szintén
A.Warhol műve, nota bene együtt ékesítették Warhol műtermének falát
a Marilyn portré sorozattal.
A mostani D&G bemutató
sikerét megkoronázta az a Vogue fotósorozat, amelyen Lindsay
Lohan vállalta Marilyn szerepét.
Ha megnézitek a képeket,
érteni lehet majd,hogy miért abszolut nyerő ez a páros,amiért
megálmodta és létrehozta ezt a káprázatos és nagyon kreatív
kollekciót.
Gratulálunk és velük együtt
gondoljuk ,...igen,még mindíg Marilyn Monroe az igazi
NŐ!













A fotózás Lindsay
Lohannel...





..és akkor jöjjön néhány egyéb
ötlet ugyanerre a témára.,másoktól.Táskán,cipőn és
ruhákon...
.





Épületeken,itt
pld.Cannes-ban...

és Párizsban a La Fayette
áruházon...

Barbi babaként..

nyakláncokon és
pólókon...




és végül Megan Fox elhíresült
Marilyn tetoválása..


Szóval mindenütt ...szeretünk
Marilyn!
Marilyn Monroe-t nem lehet megunni bejegyzés elolvasása

" Táguló gyűrűkben
konszolidációt hullámzott a szép Balaton
Emlékszem átmentünk Bélatelepről Révfülöpre egy nyári napon
Ó a Balaton, régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajónk.
Ó a Balaton, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon."
(Cseh Tamás-Bereményi Géza-Másik János)
..a
Balaton,a stílus,meg én
A környezetemben mindenki a
Balatonról áradozik minden nyáron. Bevallom, én soha nem tartoztam
a rajongók közé, talán azért sem, mert másokkal ellentétben nekem
kevés kötődésem van a gyerekkorból a tóhoz. Ráadásul mindig is
irtóztam az iszaptól az alján:), a tömegtől a parton, a
lángossütőktől és a bódéktól, a szedett-vedett házaktól amerre
nézek. Azért természetesen van mindig kivétel,sőt az utóbbi időben
egyre több,..rengetegen újítottak fel szépen régi
parasztházakat,vagy építettek új,de kedves és igazán tájba
illő épületeket is. Néha lemegyünk egy-egy vendégségbe, szép házak,
jó társaság, borpincék, hangulatos helyek… de azért bevallom,
én mégis inkább vágyom a tengerhez…(bocsánat)
Az idén megváltoztatta valami
a véleményem. Új barátaink tavasszal egy káprázatos napsütötte
napon meghívtak Balatonfüredre egy édes kis házba, amely Füred
külterületén fekszik,egy olyan telken,ami egyszerűen varázslatos.
Semmi túlzás, nincs hivalkodó gazdagság.Sem lelakott,elhanyagolt
„balatoninyaraló”hangulat a retro 60-as évek érzéssel és
bútorozással,..semmi ilyesmi. A házból szinte semmi nem látszik az
utcáról,ügyesen illeszkedik a tájba, beljebb igazi provence-i
hangulat, finom,egyszerű jó ízlés, balatoni kő
mindenütt,kényelmes,egyszerű kedves berendezés,rengeteg
levendula,ragyogó napsütés és a kék ég. Mint a
mesében.
A szemem előtt a jellegzetes
lankás táj, a balatoni természet,szőlők,virágzó gyümölcsfák. Sehol
nem zavar bele a látványba egy ronda bódé, egy 20 éve befejezetlen
ház, egy rendezetlen elhanyagolt kert, sehol egy villanyvezeték,
csak a gyönyörű táj,a tó és a tihanyi félsziget.
Beleszerettem. Első
látásra.
Komolyan elgondolkodtam, hogy
mi is vehetnénk ott valamit.
Aztán teltek a hónapok és a
múlt héten le kellett mennünk egy hivatalos meghívásnak eleget téve
Balatonalmádiba egy szállodába. Jó ötletnek tűnt.
Az az igazság, hogy nagyon
alaposan szoktam szállodát keresni ha elutazunk, mert az évek alatt
kialakult, hogy milyen hangulatú és színvonalú szállodákat
szeretünk. Erről itt szó sem lehetett, hiszen meghívásnak tettünk
eleget és ilyenkor az ember örül és elmegy. Vagy nem örül és
nem megy.
Mi elmentünk.
Sajnos.
A múltkori örömömben el is
felejtettem miért is utáltam egyébként a Balatont mindig. Hát az
most eszembe jutott azonnal. Egészében a stílus,a jó izlés soha nem
volt jellemző erre a helyre, csak a szocializmus régi képei, a
rosszul értelmezett magyaros csárda hangulat és a bűn rossz
kaja,rettenetes árakkal!
Sajnos aznap pocsék idő volt
és mikor beléptünk a szállodába, azt hittem rosszul látok.
Mindenhol gumipapucsos, fürdőköpenyes emberek, az egész lobbyban.
Mindenki aki élt és mozgott wellness-ezett! A lobbyban is. Mit
csinálnak ezek itt,… miért nincsenek lenn az uszodában, ha már
ahhoz öltöztek? Miért csoszorászik itt mindenki félmeztelenül? A
portán gyorsan szertefoszlott minden álmom egy masszázsról, mert
kiderült,hogy sokan voltak a vendégek ahhoz, hogy egy ,azaz
egyetlen masszőr a nap végéig tudjon engem fogadni:)
Kinéztem az uszoda felé, ahol
nem láttam a vizet az emberektől, úgyhogy gyorsan felvettük a
szobánk kulcsát és legnagyobb örömömre ott hagytuk ezt az őrületet.
A szoba minőségéről,(a magát 4csillagos hotelnek mondott
szállodában) most inkább nem is írnék semmit. Lepakoltunk és
gondoltuk eszünk valamit a hotel éttermében, mert már ebédidő volt.
Az étterembe érve,mikor megéreztük azt az oly ismerős állott
zöldborsó és főtt répa szagát, ami a régi napközis időket idézte
mindkettőnk számára,összenéztünk a férjemmel és azonnal
kimenekültünk.
Na jó, de akkor hol eszünk.
Menjünk, nézzünk körül itt Almádiban! Nem kellett sok idő, hogy
felmérjük ott semmi nincsen amire mi gondoltunk, de még egy sétát
sem ér meg. Beültünk a kocsiba és mentő ötletként elmentünk
Füredre. Ott már egész szépen felújították a sétányt és van néhány
guszta étterem és kávézó is. Beültünk egy,a magát olasz étteremnek
mondó helyre,ahonnan nézhettem a vizet. Végül kisütött a nap,
örültem, gyönyörű a tó, a design is kedves, de főzni sajnos még
mindig nem tudnak. Illetve annyira biztosan nem,hogy én azért jó
szívvel kifizetném még egyszer azt az árat,amit ott kérnek ezért.
Hangzatos nevek az étlapon, de legnagyobb bánatomra egy spagetti
carbonara-t sem képesek rendesen összedobni. Sőt egy igazán jó
kávét sem tudnak főzni, ami pedig a gyenge pontom!
Sétáltunk még egy kicsit azon
a pár száz méteren, aztán azt kérdeztem, mi a fenét csinálnak itt
az emberek azon kívül, hogy ülhetnek a nagyon drága szép házaikba
bezárkózva és főzhetnek maguknak esténként. Esetleg egymást
meglátogathatják, mert itt semmi nincs, amiért kétszer lejönnél
erre a sétányra. Egyszer igen, de kétszer:..:)?
Persze tudom, mindenkinek
vannak kedvenc helyei…,szoktak javasolni ezt vagy azt,de az a kevés
„egészjóhely” hihetetlen rossz utakon megközelítve, általában
parkolók nélkül és csak előre foglalva elérhető álom estére. Mikor
odaérünk,általában rájövünk,hogy nagy részben csak a Balaton”igazi”
hangulatát keresve és saját romantikus gondolatainktól ellágyulva
tudjuk be ”jónak” az adott helyet. Az étlapról,a borlapról,majd az
árakról megfeledkezve próbáljuk ”nagyon”élvezni a balatoni
látványt. Az a hely,ahová pedig csak úgy hirtelen felindulásból
beesel,mert éhes vagy..,az maga a borzalom. A régi
”undokpincéres”,ehetetlen ”rosszkajás”,levevős borzalom. Ez sajnos
így van.
A vitorlázás még egy
lehetőség lenne. Igen. Kint lenni a vízen az fantasztikus
lehet!
A tó gyönyörű. Már akinek van
hajója, vagy egy barátja, akinek van hajója. Barátunk van, de
hajónk nincs, viszont a kikötőket én is imádom. Gondoltam
besétálunk és egy kicsit nézelődünk.Aki látott már a világon bárhol
vitorláskikötőt és bámészkodott a gyönyörű hajókat csodálva, az
csalódni fog a Balatonfüredi Yacht Club láttán. Egyrészt, mert itt
egy a szocialista időkből itt maradt portás bácsi nem enged be
semmilyen bámészkodót, másrészt, ha mégis beenged nem nagyon érted
mi az, ami ott fogad téged egy „vizi jármű raktározás” látványán
kívül. Hol van a kikötőkre oly jellemző elegancia és szépség, a
shop-ok, éttermek, vagy akár egy jó kávézó ebben az egyébként
magáról nagyon sokat gondoló füredi vitorlás klubban.., azt nem
tudom.
Pedig Füred tulajdonképpen a
balatoni városok közül az egyetlen, ami tényleg folyamatosan szépül
és újul meg,vélhetően az ottani ügyes és érezhetően roppant
ambíciózus polgármesternek köszönhetően. Itt rendezik meg a
híres Anna bált és a legnagyobb vitorlásverseny, a Kék szalag is
innen indul,de ezen kívül is,Füreden tényleg minden
héten történik valami. A vendég ezért aztán láthatóan
rengeteg, de a színvonal sajnos (kicsit szebb díszletekben
ugyan)…,de ugyanaz, mint 20 éve.
Csalódva tértünk vissza az
autóhoz.
Nem értem,mit fogok én itt
csinálni estig és miért is gondoltam még a múltkor,hogy vehetnénk
itt egy kis házat?
Mostanra azt gondolom,hogy ha
már vennék bármit ilyen áron,amiért itt bármit is kínálnak,vagy
építhetnék, inkább szeretnék olyan helyen házat, ahol szép tiszta
utcákon nagyokat sétálhatok, kiülhetek a kikötőbe egy egyszerű,de
remek ételért vagy egy jó kávéért reggel,a szomszédos
kávézóba. Esetleg találkozhatok este a barátaimmal egy kellemes
helyen és egy kedves vendéglős fogad jó ételekkel, elérhető
árakon.Utána pedig beülhetünk egy kellemes bárba egy italra és
közben isteni halk zene szól.. Ha van kedvem, szép helyeken
kirándulhatok, kedves, jó hangulatú kis falukban, de a tájon kívül
megbámulhatom a hangulatos utcákat,házakat és a napbarnított vidám
(elegáns) embereket is. Kiülhetek a sétányon, vagy a kikötőben egy
padra nézelődni és úgy is jól érzem magam.Mint sok helyen máshol a
nagyvilágban…
Mert ha nem, akkor
bezárkózhatok a saját kis kertembe, ugyanúgy, mint itthon
Budapesten.
Tehát…,mégis,mondja már meg
nekem valaki, hogy tulajdonképpen miért vesznek az
emberek házat a
Balatonon?
Üdvözlet a Balatonról! bejegyzés elolvasása