Üdvözlet a Balatonról!

" Táguló gyűrűkben konszolidációt hullámzott a szép Balaton
Emlékszem átmentünk Bélatelepről Révfülöpre egy nyári napon
Ó a Balaton, régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajónk.
Ó a Balaton, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon."


                           (Cseh Tamás-Bereményi Géza-Másik János)



..a Balaton,a stílus,meg én

 
A környezetemben mindenki a Balatonról áradozik minden nyáron. Bevallom, én soha nem tartoztam a rajongók közé, talán azért sem, mert másokkal ellentétben nekem kevés kötődésem van a gyerekkorból a tóhoz. Ráadásul mindig is irtóztam az iszaptól az alján:), a tömegtől a parton, a lángossütőktől és a bódéktól, a szedett-vedett házaktól amerre nézek. Azért természetesen van mindig kivétel,sőt az utóbbi időben egyre több,..rengetegen újítottak fel szépen régi parasztházakat,vagy építettek új,de kedves és igazán tájba illő épületeket is. Néha lemegyünk egy-egy vendégségbe, szép házak, jó társaság, borpincék, hangulatos helyek… de azért  bevallom, én mégis inkább vágyom a tengerhez…(bocsánat)
Az idén megváltoztatta valami a véleményem. Új barátaink tavasszal egy káprázatos napsütötte napon meghívtak Balatonfüredre egy édes kis házba, amely Füred külterületén fekszik,egy olyan telken,ami egyszerűen varázslatos. Semmi túlzás, nincs hivalkodó gazdagság.Sem lelakott,elhanyagolt „balatoninyaraló”hangulat a retro 60-as évek érzéssel és bútorozással,..semmi ilyesmi. A házból szinte semmi nem látszik az utcáról,ügyesen illeszkedik a tájba, beljebb igazi provence-i hangulat, finom,egyszerű jó ízlés, balatoni kő mindenütt,kényelmes,egyszerű kedves berendezés,rengeteg levendula,ragyogó napsütés és a kék ég. Mint a mesében.
A szemem előtt a jellegzetes lankás táj, a balatoni természet,szőlők,virágzó gyümölcsfák. Sehol nem zavar bele a látványba egy ronda bódé, egy 20 éve befejezetlen ház, egy rendezetlen elhanyagolt kert, sehol egy villanyvezeték, csak a gyönyörű táj,a tó és a tihanyi félsziget.
Beleszerettem. Első látásra.
Komolyan elgondolkodtam, hogy mi is vehetnénk ott valamit.
Aztán teltek a hónapok és a múlt héten le kellett mennünk egy hivatalos meghívásnak eleget téve Balatonalmádiba egy szállodába. Jó ötletnek tűnt.
Az az igazság, hogy nagyon alaposan szoktam szállodát keresni ha elutazunk, mert az évek alatt kialakult, hogy milyen hangulatú és színvonalú szállodákat szeretünk. Erről itt szó sem lehetett, hiszen meghívásnak tettünk eleget  és ilyenkor az ember örül és elmegy. Vagy nem örül és nem megy.
Mi elmentünk. Sajnos.
A múltkori örömömben el is felejtettem miért is utáltam egyébként a Balatont mindig. Hát az most eszembe jutott azonnal. Egészében a stílus,a jó izlés soha nem volt jellemző erre a helyre, csak a szocializmus régi képei, a rosszul értelmezett magyaros csárda hangulat és a bűn rossz kaja,rettenetes árakkal!
Sajnos aznap pocsék idő volt és mikor beléptünk a szállodába, azt hittem rosszul látok. Mindenhol gumipapucsos, fürdőköpenyes emberek, az egész lobbyban. Mindenki aki élt és mozgott wellness-ezett! A lobbyban is. Mit csinálnak ezek itt,… miért nincsenek lenn az uszodában, ha már ahhoz öltöztek? Miért csoszorászik itt mindenki félmeztelenül? A portán gyorsan szertefoszlott minden álmom egy masszázsról, mert kiderült,hogy sokan voltak a vendégek ahhoz, hogy egy ,azaz egyetlen masszőr a nap végéig tudjon engem fogadni:)
Kinéztem az uszoda felé, ahol nem láttam a vizet az emberektől, úgyhogy gyorsan felvettük a szobánk kulcsát és legnagyobb örömömre ott hagytuk ezt az őrületet. A szoba minőségéről,(a magát 4csillagos hotelnek mondott szállodában) most inkább nem is írnék semmit. Lepakoltunk és gondoltuk eszünk valamit a hotel éttermében, mert már ebédidő volt. Az étterembe érve,mikor megéreztük azt az oly ismerős állott zöldborsó és főtt répa szagát, ami a régi napközis időket idézte mindkettőnk számára,összenéztünk a férjemmel és azonnal kimenekültünk.
Na jó, de akkor hol eszünk. Menjünk, nézzünk körül itt Almádiban! Nem kellett sok idő, hogy felmérjük ott semmi nincsen amire mi gondoltunk, de még egy sétát sem ér meg. Beültünk a kocsiba és mentő ötletként elmentünk Füredre. Ott már egész szépen felújították a sétányt és van néhány guszta étterem és kávézó is. Beültünk egy,a magát olasz étteremnek mondó helyre,ahonnan nézhettem a vizet. Végül kisütött a nap, örültem, gyönyörű a tó, a design is kedves, de főzni sajnos még mindig nem tudnak. Illetve annyira biztosan nem,hogy én azért jó szívvel kifizetném még egyszer azt az árat,amit ott kérnek ezért. Hangzatos nevek az étlapon, de legnagyobb bánatomra egy spagetti carbonara-t sem képesek rendesen összedobni. Sőt egy igazán jó kávét sem tudnak főzni, ami pedig a gyenge pontom!
Sétáltunk még egy kicsit azon a pár száz méteren, aztán azt kérdeztem, mi a fenét csinálnak itt az emberek azon kívül, hogy ülhetnek a nagyon drága szép házaikba bezárkózva és főzhetnek maguknak esténként. Esetleg egymást meglátogathatják, mert itt semmi nincs, amiért kétszer lejönnél erre a sétányra. Egyszer igen, de kétszer:..:)?
Persze tudom, mindenkinek vannak kedvenc helyei…,szoktak javasolni ezt vagy azt,de az a kevés „egészjóhely” hihetetlen rossz utakon megközelítve, általában parkolók nélkül és csak előre foglalva elérhető álom estére. Mikor odaérünk,általában rájövünk,hogy nagy részben csak a Balaton”igazi” hangulatát keresve és saját romantikus gondolatainktól ellágyulva tudjuk be ”jónak” az adott helyet. Az étlapról,a borlapról,majd az árakról megfeledkezve próbáljuk ”nagyon”élvezni a balatoni látványt. Az a hely,ahová pedig csak úgy hirtelen felindulásból beesel,mert éhes vagy..,az maga a borzalom. A régi ”undokpincéres”,ehetetlen ”rosszkajás”,levevős borzalom. Ez sajnos így van.
 
 
 A vitorlázás még egy lehetőség lenne. Igen. Kint lenni a vízen az fantasztikus lehet!
A tó gyönyörű. Már akinek van hajója, vagy egy barátja, akinek van hajója. Barátunk van, de hajónk nincs, viszont a kikötőket én is imádom. Gondoltam besétálunk és egy kicsit nézelődünk.Aki látott már a világon bárhol vitorláskikötőt és bámészkodott a gyönyörű hajókat csodálva, az csalódni fog a Balatonfüredi Yacht Club láttán. Egyrészt, mert itt egy a szocialista időkből itt maradt portás bácsi nem enged be semmilyen bámészkodót, másrészt, ha mégis beenged nem nagyon érted mi az, ami ott fogad téged egy „vizi jármű raktározás” látványán kívül. Hol van a kikötőkre oly jellemző elegancia és szépség, a shop-ok, éttermek, vagy akár egy jó kávézó ebben az egyébként magáról nagyon sokat gondoló füredi vitorlás klubban.., azt nem tudom.
Pedig Füred tulajdonképpen a balatoni városok közül az egyetlen, ami tényleg folyamatosan szépül és újul meg,vélhetően az ottani ügyes és érezhetően roppant ambíciózus polgármesternek köszönhetően. Itt rendezik meg a híres Anna bált és a legnagyobb vitorlásverseny, a Kék szalag is innen indul,de ezen kívül is,Füreden tényleg minden héten történik valami. A vendég ezért aztán láthatóan rengeteg, de a színvonal sajnos (kicsit szebb díszletekben ugyan)…,de ugyanaz, mint 20 éve.
 
 
Csalódva tértünk vissza az autóhoz.
Nem értem,mit fogok én itt csinálni estig és miért is gondoltam még a múltkor,hogy vehetnénk itt egy kis házat?
 
Mostanra azt gondolom,hogy ha már vennék bármit ilyen áron,amiért itt bármit is kínálnak,vagy építhetnék, inkább szeretnék olyan helyen házat, ahol szép tiszta utcákon nagyokat sétálhatok, kiülhetek a kikötőbe egy egyszerű,de remek ételért vagy egy jó kávéért  reggel,a szomszédos kávézóba. Esetleg találkozhatok este a barátaimmal egy kellemes helyen és egy kedves vendéglős fogad jó ételekkel, elérhető árakon.Utána pedig beülhetünk egy kellemes bárba egy italra és közben isteni halk zene szól.. Ha van kedvem, szép helyeken kirándulhatok, kedves, jó hangulatú kis falukban, de a tájon kívül megbámulhatom a hangulatos utcákat,házakat és a napbarnított vidám (elegáns) embereket is. Kiülhetek a sétányon, vagy a kikötőben egy padra nézelődni és úgy is jól érzem magam.Mint sok helyen máshol a nagyvilágban…
Mert ha nem, akkor bezárkózhatok a saját kis kertembe, ugyanúgy, mint itthon Budapesten.
 
Tehát…,mégis,mondja már meg nekem valaki, hogy tulajdonképpen miért vesznek az emberek házat a Balatonon?
 
 
 
 

A(z) "Üdvözlet a Balatonról!" című bejegyzésre eddig 23 kommentár érkezett.

A bejegyzést Tiffanynal írta 2009-07-20. A bejegyzés címkéi: balaton A bejegyzés kategóriája: Énblog / személyes

Iratkozz fel a blogra és értesítünk a friss eseményekről. RSS Regisztráció után értesítést kérhetsz a blogról és hozzá is szólhatsz.

Hozzászólások (23) Feliratkozás (RSS)

vadmacska
Igenyes, szep post.
Az akvarell kinek a munkaja? Nagyon tetszik. :)
Mid
  • 2.
  • 2009-07-21 20:01
  • Mid
A második Luspay Éva festménye Vadmacska. Egy régi képeslap a címe.

Kedves Tiffany!
Azt hiszem az emberek azért vesznek házat a Balaton környékén, mert szeretik a tiszta levegőt, a csendes otthont. Talán gyűlölik a szmogot és a sznobságot.
Apropó! Ki volt írva a Yacht Club portáján, hogy MÚZEUM is egyben? Az magánterület, sok-sok pénzért bérlik,- azok, akiknek az a kis picinyke milliós vitorlásuk van. Némelyik többet ér, mint egy családi ház. Ez pont olyan, mintha szeretném a lakásod belül is megnézni, nem csak az utca frontról, majd sérelmezném, hogy ismeretlenül nem engedsz be. S képzeld! Bármikor bármennyiszer lelehet menni arra az ócska szocreál sétányra.
Nem ingattad meg a hitem, megyek a borhetekre. Hamarosan nyitnak! Meghívásom van nekem is. Mondjuk én nem Almádiba alszom majd. Talán New York alkalmasabb hely volna számodra a kikapcsolódásra.
Üdv: Mid
Rooza
  • 3.
  • 2009-07-21 20:25
  • Rooza
Ilyen hibát elkövetni egy ilyen igényes bloggernek, ezt nem is értem. Tudod, azt kellett volna csinálni, hogy az inast, meg a szobalányt lekülditek előre. Próbálják ki, tapossák ki, mint a régi szép időkben. Hogy az új cipő fel ne törje fel az uraság lábát.
zuzzer
Totál egyetértek, ezért nem járunk mi haza túl sokat. Majdnem minden mindig csalódás. De ez van, látod ezt szeretik az emberek, mert nem ismernek más színvonalat. Majd az innen számított 74-ik nemzedék...
Mid
  • 5.
  • 2009-07-22 00:12
  • Mid
Off
Jaj, Rooza! Talán már az igazak álmát alszod, de el kell, hogy mondjam most, egy mondat mindössze, melyet netes barátomtól hallottam.
Íme.
" Nem elég az, ha sz@rt tesznek az ember elé, de még kanalat is mellékelnek hozzá."
On
ralpa
  • 6.
  • 2009-07-22 12:33
  • ralpa
Na.
Van, amivel egyetértek, van, amivel nem.
Csak, hogy tiszta legyen a helyzet:
Kb. 25 éves koromig kétszer (!) jártam a Balatonnál, sőt született pesti vagyok, majd 5 éve - mikor eladtuk pesti lakásunkat, egy véletlen folytán egy balaton-parti kis faluba keveredtünk, s rá egy évre ideköltöztünk. Tény:
nincs mozi, shop, bevásárlóközpont (ómagyarul pláza), nincs minden sarkon benzinkút, nincs internetkávézó, se *****************-os étterem etc., etc. De van két dolog, ami egy nagyvárosban sohasem lesz: Emberek és Természet.
Emberek:
az emberek nem monoton bellodromon, interneten, plázán nevelkedett sápadt, magányos tömegek, akiknek egyetlen célja van, hogy a ruhája divatosabb legyen, mint a másik sápadtarcúé. Itt még dívik a csumigizma és a beszélgetés. Persze itt is vannak ellentétek, itt is vannak gonosz és ostoba emberek, de az ellaposodott, ingermentes városiakkal (mint érzésem szerint a kedves szerző) szemben itt még lehet élni. Itt még meg lehet beszélni másokkal a dolgokat.
Természet:
A természet egy olyan dolog, ami az égvilágon semmire se jó. Csupa zöld mindenhol, egykét tiszta (!) patak, undorító gémek, kócsagok, szarvasmarhák, őzek, sasok, rókák, nyulak, lovak. A Balaron-felvidék igen jelentős részben a Nemzeti Park része. Ez is zavaró egy kissé. A minap indult egy kezdeményezés, mely megszüntetné a Parkot, az egész területet lebetonozná és plázákat meg rakétasilókat telepítene bele. Az állatokat, lsd. fentebb pedig szeretnénk legyilkolászni és amelyik nem ehető, azt kitömnénk és a róluk készült filmeket egy multiplexben vetítenénk. Ezek a tervek.

Mert kinek kell:
a Hegyestű?
a tapolcai Tavasbarlang?
a Kis-balaton?
a Badacsony?
a Kőtenger?
a Káli-medence?
a tanúhegyek?
a Keszthelyi-hegység?
a Csodabogyós barlang?
és a többi? Mert a fenti példák csupán egy szűk, néhány négyzetkilométeres terület az északi oldalon.
ralpa
  • 7.
  • 2009-07-22 12:36
  • ralpa
A stílus fontosabb, mint a divat - Giorgo Armani
ralpa
  • 8.
  • 2009-07-22 12:36
  • ralpa
bocs: Giorgio Armani
ralpa
  • 9.
  • 2009-07-22 12:37
  • ralpa
A divat és a természet szarra sem jó - ralpa
wik377
off:effenét - se sz@r,se kanál.Már mindkettőt ellopták.
ralpa
  • 11.
  • 2009-07-22 13:59
  • ralpa
Ja, elfelejtettem: amivel egyetértek, az, hogy a napbarnított ember akkor vidám, ha elegáns.
ralpa
  • 12.
  • 2009-07-22 14:00
  • ralpa
Legyen neked is saját Kelly bag-ed! Töltsd le és vágd ki!
ralpa
  • 13.
  • 2009-07-22 14:01
  • ralpa
Legyen Neked is saját egyéniséget! Vár a West End CC.
Cybersaint
Nap.. pfff... nem szeretem a Napot, inkább pincében napozom :D
Velaxin
na ezt majd jol elolvasom ha lesz idom.

engem 2 eves koromban belebasztak a balatonba, hogy usszak, aztan ugy maradtam.
Cybersaint
Kelly Bag? A monitorból hogy vágom ki? XD
OK gondolom kinyomtatom és úgy :D
ralpa
  • 17.
  • 2009-07-22 14:05
  • ralpa
17:
2 éves maradtál?
ralpa
  • 18.
  • 2009-07-22 14:11
  • ralpa
Visszavonom, a napbarnított ember nem akkor vidám, ha elegáns. Az a solarcsapda.
csakisen
Pedig Balatonnak egy jó dolog.
csakisen
van a közepén.
borcelan
Hogy miért vesznek itt házak az emberek?

Nos, erre nem tudom a választ. Apám telket vett, és maga építette fel itt a házunkat.

De azt viszont tudom, hogy miért pont itt: Ajkán ugyanis akkoriban, ha kirakták a csecsemőt az erkélyre levegőzni, nem biztos, hogy megélte az egyesztendős kort...

Ja persze, Ajka nem Budapest. Viszont a balatoni emberek meg nem balatoni turisták.
rubinstein
Komoly félreértésben vannak néhányan ezt a bejegyzést illetően. Az adott természeti különlegességeket senki nem kérdőjelezi, vagy cinkeli. Sőt éppen arról van szó, hogy mennyire nem tud a természet érvényesülni a Balaton körül. Egy ilyen tó a világ szerencsésebb felén, - mondjuk - Garda-tó rendkívül szigorú építési előírások szerint fejleszthető csak és van saját arculata. A tradíció és a mai kor követelte építészeti környezet meglehetős harmóniában leledzik. A Balatonnal az a baj, hogy gagyi, lepukkant, nem a tó, félreértés ne essék, hanem a hozzáférés. És nem úgy lepukkant, hogy abban bármilyen vonzó patina kacsíntana ki, hanem ténylegesen leharcolt, ízléstelen buhera világ és ami pedig közvetlen a tó mentén körben tapasztalható, legyen az privát vagy önkormányzati építés, fejlesztés az éppen ennek a kivagyi, de mégis olcsó, koncepciótlan, tartósságot nem tartalamzó felfogásnak a darabjai. Persze, hogy láttam a B.felvidéken igényesen kialakított házakat, birtokokat. Többnyire a táj is őrzi toszkán-provansz hasonlóságait, de a patriótáknak engedve azt is mondhatom, hogy van saját arculata, jellemzője, De éppen ennek ismeretében és fényében kirívó az, ami a többséget jellemzi. Ha arról volna szó, hogy tudatos előírásokkal a valamikori érintetlen természetet kellene modern eszközökkel őrízve, de fejlesztve településenként, de mégis regionális értékeket is felmutatva gyarapítani, az rendben volna. De, mint tudjuk nem erről van szó. Azt is értem, hogy ennek a szedett-vedettségnek van némi bája és romantikája, de az idézőjelek hiányoznak. Annyi, de annyi példát tudunk mindannyian, hogy micsoda felfuvalkodott, identitás zavaros fejlesztés tarkítja a partot. És, ha még meg is valósultak, már-már örülnünk kell, mert legalább nem félbehagyott romokként éktelenkednek, mint sokhelyütt. Emlékezetes a balatoni görög falú esete. Tökéletes lenyomata az identitás zavaros bunkóságnak. A Balatonfüredi parti sétány fejlesztése, ami oly büszkén hirdeti a hetvenes évek jesolói fejlesztések korrupció gyanus létrejöttét, annak a bizonyítéka, hogy nincs új a nap alatt. Valaki úgy gondolta, hogy a legrégebbi balatoni fürdőközpont modernizációja a gyökértelen, drágát olcsón imitáló globál tengerparti stílusban kell megvalósulnia. Értem én, ha az átlag polgár örömében tótágast áll, hogy végre nálunk is látható valami a számára csak ritkán elérhető nyugat valamelyik krómozott álmodern valóságából. De mindent a maga helyén, a maga idejében. B.Füred többet érdemelt volna, nagyobb körültekintést, mélyebb múlt elemzést és akár bátrabb elrugaszkodást, de semmiképpen sem egy olyan épületegyüttest, ami tizen-húsz év alatt ugyanolyan lepukkadt és elavult lesz, mint oly sok más pszeudómodern, üzletileg némelyeknek busásan megtérülő projekt. Persze, az a lehetőség fenn áll, hogy majd akkor az olcsóság és ízléstelenség skanzenében mutogassák...
Schiffer Miklós
Kedves blog- olvasók! Sokan nagyon félreértették ezt a bejegyzést. az írás lényege éppen az, hogy a Balaton és környéke pazar hely LEHETNE, de sajnos a "romboló jószándék" itt is megszülte a magáét. a blog szerzője nem a Balatont és az azt szeretőket bántja, hanem mindazokat akik ilyenné tették - építészek, főszakik, tanácsadók, politikus pernehajderek, olcsó Jánosok és lerablós éttermesek....privatizátorok akik az egykor volt szocreál hotelekből még szocreálabbat , még pörköltesebbet még fokhagymásabbat csináltak. Pont az az írás lényege, hogy nem olyan a Balaton és környéke amilyen lehetne! lehetne stílusos, kellemes és ápolt, helyette barakos, lángos- promenádos és félmeztelen!
5Szavazz
Szavazz és a bejegyzés címlapra kerülhet