
" Táguló gyűrűkben
konszolidációt hullámzott a szép Balaton
Emlékszem átmentünk Bélatelepről Révfülöpre egy nyári napon
Ó a Balaton, régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajónk.
Ó a Balaton, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon."
(Cseh Tamás-Bereményi Géza-Másik János)
..a
Balaton,a stílus,meg én
A környezetemben mindenki a
Balatonról áradozik minden nyáron. Bevallom, én soha nem tartoztam
a rajongók közé, talán azért sem, mert másokkal ellentétben nekem
kevés kötődésem van a gyerekkorból a tóhoz. Ráadásul mindig is
irtóztam az iszaptól az alján:), a tömegtől a parton, a
lángossütőktől és a bódéktól, a szedett-vedett házaktól amerre
nézek. Azért természetesen van mindig kivétel,sőt az utóbbi időben
egyre több,..rengetegen újítottak fel szépen régi
parasztházakat,vagy építettek új,de kedves és igazán tájba
illő épületeket is. Néha lemegyünk egy-egy vendégségbe, szép házak,
jó társaság, borpincék, hangulatos helyek… de azért bevallom,
én mégis inkább vágyom a tengerhez…(bocsánat)
Az idén megváltoztatta valami
a véleményem. Új barátaink tavasszal egy káprázatos napsütötte
napon meghívtak Balatonfüredre egy édes kis házba, amely Füred
külterületén fekszik,egy olyan telken,ami egyszerűen varázslatos.
Semmi túlzás, nincs hivalkodó gazdagság.Sem lelakott,elhanyagolt
„balatoninyaraló”hangulat a retro 60-as évek érzéssel és
bútorozással,..semmi ilyesmi. A házból szinte semmi nem látszik az
utcáról,ügyesen illeszkedik a tájba, beljebb igazi provence-i
hangulat, finom,egyszerű jó ízlés, balatoni kő
mindenütt,kényelmes,egyszerű kedves berendezés,rengeteg
levendula,ragyogó napsütés és a kék ég. Mint a
mesében.
A szemem előtt a jellegzetes
lankás táj, a balatoni természet,szőlők,virágzó gyümölcsfák. Sehol
nem zavar bele a látványba egy ronda bódé, egy 20 éve befejezetlen
ház, egy rendezetlen elhanyagolt kert, sehol egy villanyvezeték,
csak a gyönyörű táj,a tó és a tihanyi félsziget.
Beleszerettem. Első
látásra.
Komolyan elgondolkodtam, hogy
mi is vehetnénk ott valamit.
Aztán teltek a hónapok és a
múlt héten le kellett mennünk egy hivatalos meghívásnak eleget téve
Balatonalmádiba egy szállodába. Jó ötletnek tűnt.
Az az igazság, hogy nagyon
alaposan szoktam szállodát keresni ha elutazunk, mert az évek alatt
kialakult, hogy milyen hangulatú és színvonalú szállodákat
szeretünk. Erről itt szó sem lehetett, hiszen meghívásnak tettünk
eleget és ilyenkor az ember örül és elmegy. Vagy nem örül és
nem megy.
Mi elmentünk.
Sajnos.
A múltkori örömömben el is
felejtettem miért is utáltam egyébként a Balatont mindig. Hát az
most eszembe jutott azonnal. Egészében a stílus,a jó izlés soha nem
volt jellemző erre a helyre, csak a szocializmus régi képei, a
rosszul értelmezett magyaros csárda hangulat és a bűn rossz
kaja,rettenetes árakkal!
Sajnos aznap pocsék idő volt
és mikor beléptünk a szállodába, azt hittem rosszul látok.
Mindenhol gumipapucsos, fürdőköpenyes emberek, az egész lobbyban.
Mindenki aki élt és mozgott wellness-ezett! A lobbyban is. Mit
csinálnak ezek itt,… miért nincsenek lenn az uszodában, ha már
ahhoz öltöztek? Miért csoszorászik itt mindenki félmeztelenül? A
portán gyorsan szertefoszlott minden álmom egy masszázsról, mert
kiderült,hogy sokan voltak a vendégek ahhoz, hogy egy ,azaz
egyetlen masszőr a nap végéig tudjon engem fogadni:)
Kinéztem az uszoda felé, ahol
nem láttam a vizet az emberektől, úgyhogy gyorsan felvettük a
szobánk kulcsát és legnagyobb örömömre ott hagytuk ezt az őrületet.
A szoba minőségéről,(a magát 4csillagos hotelnek mondott
szállodában) most inkább nem is írnék semmit. Lepakoltunk és
gondoltuk eszünk valamit a hotel éttermében, mert már ebédidő volt.
Az étterembe érve,mikor megéreztük azt az oly ismerős állott
zöldborsó és főtt répa szagát, ami a régi napközis időket idézte
mindkettőnk számára,összenéztünk a férjemmel és azonnal
kimenekültünk.
Na jó, de akkor hol eszünk.
Menjünk, nézzünk körül itt Almádiban! Nem kellett sok idő, hogy
felmérjük ott semmi nincsen amire mi gondoltunk, de még egy sétát
sem ér meg. Beültünk a kocsiba és mentő ötletként elmentünk
Füredre. Ott már egész szépen felújították a sétányt és van néhány
guszta étterem és kávézó is. Beültünk egy,a magát olasz étteremnek
mondó helyre,ahonnan nézhettem a vizet. Végül kisütött a nap,
örültem, gyönyörű a tó, a design is kedves, de főzni sajnos még
mindig nem tudnak. Illetve annyira biztosan nem,hogy én azért jó
szívvel kifizetném még egyszer azt az árat,amit ott kérnek ezért.
Hangzatos nevek az étlapon, de legnagyobb bánatomra egy spagetti
carbonara-t sem képesek rendesen összedobni. Sőt egy igazán jó
kávét sem tudnak főzni, ami pedig a gyenge pontom!
Sétáltunk még egy kicsit azon
a pár száz méteren, aztán azt kérdeztem, mi a fenét csinálnak itt
az emberek azon kívül, hogy ülhetnek a nagyon drága szép házaikba
bezárkózva és főzhetnek maguknak esténként. Esetleg egymást
meglátogathatják, mert itt semmi nincs, amiért kétszer lejönnél
erre a sétányra. Egyszer igen, de kétszer:..:)?
Persze tudom, mindenkinek
vannak kedvenc helyei…,szoktak javasolni ezt vagy azt,de az a kevés
„egészjóhely” hihetetlen rossz utakon megközelítve, általában
parkolók nélkül és csak előre foglalva elérhető álom estére. Mikor
odaérünk,általában rájövünk,hogy nagy részben csak a Balaton”igazi”
hangulatát keresve és saját romantikus gondolatainktól ellágyulva
tudjuk be ”jónak” az adott helyet. Az étlapról,a borlapról,majd az
árakról megfeledkezve próbáljuk ”nagyon”élvezni a balatoni
látványt. Az a hely,ahová pedig csak úgy hirtelen felindulásból
beesel,mert éhes vagy..,az maga a borzalom. A régi
”undokpincéres”,ehetetlen ”rosszkajás”,levevős borzalom. Ez sajnos
így van.
A vitorlázás még egy
lehetőség lenne. Igen. Kint lenni a vízen az fantasztikus
lehet!
A tó gyönyörű. Már akinek van
hajója, vagy egy barátja, akinek van hajója. Barátunk van, de
hajónk nincs, viszont a kikötőket én is imádom. Gondoltam
besétálunk és egy kicsit nézelődünk.Aki látott már a világon bárhol
vitorláskikötőt és bámészkodott a gyönyörű hajókat csodálva, az
csalódni fog a Balatonfüredi Yacht Club láttán. Egyrészt, mert itt
egy a szocialista időkből itt maradt portás bácsi nem enged be
semmilyen bámészkodót, másrészt, ha mégis beenged nem nagyon érted
mi az, ami ott fogad téged egy „vizi jármű raktározás” látványán
kívül. Hol van a kikötőkre oly jellemző elegancia és szépség, a
shop-ok, éttermek, vagy akár egy jó kávézó ebben az egyébként
magáról nagyon sokat gondoló füredi vitorlás klubban.., azt nem
tudom.
Pedig Füred tulajdonképpen a
balatoni városok közül az egyetlen, ami tényleg folyamatosan szépül
és újul meg,vélhetően az ottani ügyes és érezhetően roppant
ambíciózus polgármesternek köszönhetően. Itt rendezik meg a
híres Anna bált és a legnagyobb vitorlásverseny, a Kék szalag is
innen indul,de ezen kívül is,Füreden tényleg minden
héten történik valami. A vendég ezért aztán láthatóan
rengeteg, de a színvonal sajnos (kicsit szebb díszletekben
ugyan)…,de ugyanaz, mint 20 éve.
Csalódva tértünk vissza az
autóhoz.
Nem értem,mit fogok én itt
csinálni estig és miért is gondoltam még a múltkor,hogy vehetnénk
itt egy kis házat?
Mostanra azt gondolom,hogy ha
már vennék bármit ilyen áron,amiért itt bármit is kínálnak,vagy
építhetnék, inkább szeretnék olyan helyen házat, ahol szép tiszta
utcákon nagyokat sétálhatok, kiülhetek a kikötőbe egy egyszerű,de
remek ételért vagy egy jó kávéért reggel,a szomszédos
kávézóba. Esetleg találkozhatok este a barátaimmal egy kellemes
helyen és egy kedves vendéglős fogad jó ételekkel, elérhető
árakon.Utána pedig beülhetünk egy kellemes bárba egy italra és
közben isteni halk zene szól.. Ha van kedvem, szép helyeken
kirándulhatok, kedves, jó hangulatú kis falukban, de a tájon kívül
megbámulhatom a hangulatos utcákat,házakat és a napbarnított vidám
(elegáns) embereket is. Kiülhetek a sétányon, vagy a kikötőben egy
padra nézelődni és úgy is jól érzem magam.Mint sok helyen máshol a
nagyvilágban…
Mert ha nem, akkor
bezárkózhatok a saját kis kertembe, ugyanúgy, mint itthon
Budapesten.
Tehát…,mégis,mondja már meg
nekem valaki, hogy tulajdonképpen miért vesznek az
emberek házat a
Balatonon?
A(z) "Üdvözlet a Balatonról!" című bejegyzésre eddig 23 kommentár érkezett.
A bejegyzést Tiffanynal írta 2009-07-20.
A bejegyzés címkéi:
balaton
A bejegyzés kategóriája: Énblog / személyes
Iratkozz fel a blogra és értesítünk a friss eseményekről.
RSS
Regisztráció után értesítést kérhetsz a blogról és hozzá is szólhatsz.
Az akvarell kinek a munkaja? Nagyon tetszik. :)
Kedves Tiffany!
Azt hiszem az emberek azért vesznek házat a Balaton környékén, mert szeretik a tiszta levegőt, a csendes otthont. Talán gyűlölik a szmogot és a sznobságot.
Apropó! Ki volt írva a Yacht Club portáján, hogy MÚZEUM is egyben? Az magánterület, sok-sok pénzért bérlik,- azok, akiknek az a kis picinyke milliós vitorlásuk van. Némelyik többet ér, mint egy családi ház. Ez pont olyan, mintha szeretném a lakásod belül is megnézni, nem csak az utca frontról, majd sérelmezném, hogy ismeretlenül nem engedsz be. S képzeld! Bármikor bármennyiszer lelehet menni arra az ócska szocreál sétányra.
Nem ingattad meg a hitem, megyek a borhetekre. Hamarosan nyitnak! Meghívásom van nekem is. Mondjuk én nem Almádiba alszom majd. Talán New York alkalmasabb hely volna számodra a kikapcsolódásra.
Üdv: Mid
Jaj, Rooza! Talán már az igazak álmát alszod, de el kell, hogy mondjam most, egy mondat mindössze, melyet netes barátomtól hallottam.
Íme.
" Nem elég az, ha sz@rt tesznek az ember elé, de még kanalat is mellékelnek hozzá."
On
Van, amivel egyetértek, van, amivel nem.
Csak, hogy tiszta legyen a helyzet:
Kb. 25 éves koromig kétszer (!) jártam a Balatonnál, sőt született pesti vagyok, majd 5 éve - mikor eladtuk pesti lakásunkat, egy véletlen folytán egy balaton-parti kis faluba keveredtünk, s rá egy évre ideköltöztünk. Tény:
nincs mozi, shop, bevásárlóközpont (ómagyarul pláza), nincs minden sarkon benzinkút, nincs internetkávézó, se *****************-os étterem etc., etc. De van két dolog, ami egy nagyvárosban sohasem lesz: Emberek és Természet.
Emberek:
az emberek nem monoton bellodromon, interneten, plázán nevelkedett sápadt, magányos tömegek, akiknek egyetlen célja van, hogy a ruhája divatosabb legyen, mint a másik sápadtarcúé. Itt még dívik a csumigizma és a beszélgetés. Persze itt is vannak ellentétek, itt is vannak gonosz és ostoba emberek, de az ellaposodott, ingermentes városiakkal (mint érzésem szerint a kedves szerző) szemben itt még lehet élni. Itt még meg lehet beszélni másokkal a dolgokat.
Természet:
A természet egy olyan dolog, ami az égvilágon semmire se jó. Csupa zöld mindenhol, egykét tiszta (!) patak, undorító gémek, kócsagok, szarvasmarhák, őzek, sasok, rókák, nyulak, lovak. A Balaron-felvidék igen jelentős részben a Nemzeti Park része. Ez is zavaró egy kissé. A minap indult egy kezdeményezés, mely megszüntetné a Parkot, az egész területet lebetonozná és plázákat meg rakétasilókat telepítene bele. Az állatokat, lsd. fentebb pedig szeretnénk legyilkolászni és amelyik nem ehető, azt kitömnénk és a róluk készült filmeket egy multiplexben vetítenénk. Ezek a tervek.
Mert kinek kell:
a Hegyestű?
a tapolcai Tavasbarlang?
a Kis-balaton?
a Badacsony?
a Kőtenger?
a Káli-medence?
a tanúhegyek?
a Keszthelyi-hegység?
a Csodabogyós barlang?
és a többi? Mert a fenti példák csupán egy szűk, néhány négyzetkilométeres terület az északi oldalon.
engem 2 eves koromban belebasztak a balatonba, hogy usszak, aztan ugy maradtam.
OK gondolom kinyomtatom és úgy :D
2 éves maradtál?
Nos, erre nem tudom a választ. Apám telket vett, és maga építette fel itt a házunkat.
De azt viszont tudom, hogy miért pont itt: Ajkán ugyanis akkoriban, ha kirakták a csecsemőt az erkélyre levegőzni, nem biztos, hogy megélte az egyesztendős kort...
Ja persze, Ajka nem Budapest. Viszont a balatoni emberek meg nem balatoni turisták.